Napi Hírek, 1937. november/1
1937-11-05 [0405]
I Ku/Ku/Vv Luxemburg, november 5. Dupong pénzügyminiszter csaknem öthón:ipos kormányválság után megalakította Luxemburg uj kormányát. Az uj kormánynak három k..tolikus, ket szocialista és egy szabadelvű tagja van. /KTI/ X Trf/v/Vv Brüsszel, november ő/tl^V^-S/ A kinai küldöttség hivatalos képviselője újságírók előtt kijelentette, hogy Wellington Koo kinai főmegbizottnak nincs tudomása arról az állítólagos közvetítő ajánlatról, amelyet Németország tett a japán-kinai viszály ügyében./MTI/ Y Tó/Y/Vv Brüsszel, november 5. A Havas Iroda különtudositóját felhatalmazták, hogy nyilvánosságra hozza annak a jegyzéktervezetnek szövegét, amelyet Spaak balga külügyminiszter mint a csendes óceáni értekezlet elnöke, a pénteken délelőtt tartott teljes-ülósen előterjesztett. Ennek a Japánhoz intézendő jegyzéknek tervezete i^y szól* -*A Washingtonban 1922 február 6-án létrejött szerződés »láiró k^jsnányei - amelyeknek képviselői november 3-án Brüsszelben tanácskozásra ültek'össze - tudomásul vették a japán kormány válaszát a belga kormány meghívására, továbbá azt a nyilatkozatot, amelyet a japán kormány ehhez a válaszjegyzékhez fűzött. Ezekben az okiratokban a japán császári kormány a többi között kijelenti, hogy semmiféle területi igényei nincsenek Kínám 1 szemben, hogy ellenkezőleg őszintén segédkezet akar nyújtani Kína anyagi es erkölcsi fejlődése szempontjából, hogy elősegíteni óhajtja Kínának a külföldi hatalmakkal való közművelődési és gazdasági együttműködését ésehogy másrészt szigorúan tiszteletben óhajtja tartani a külföldiek jogait és erdekeit, AZ e nyilatkozatban foglaltak megfelelnek az 1922 február 6-iki szerződés alán-, elveinek. A szerződés aláiró hatalmai tehá+ tudomásul veszik a japán császári kormánynak azt a szándékát, hogy tiszteletben óhajtja tartani ezeket az alapelveket. A japán császári kormány kétségbe vonja másrészt azt, mintha szó lehetne a kilenchatalmi szerződésnek Japán által történt megsértéséről. Minda> esetre hozzáfűzi, hogy a szerződés aláírásának időpoatja és a mostani időpont közötti összehasonlítás azt eredményezi, hogy a távoli keleten a mostani helyzet teljesen különbözik az akkori helyzettől mégpedig annyiban, ^hogy megerősödött a kdmuunista befolyás és lényegesen átalakultak Kína belső viszonyai . Másrészt a japán császári kormány nyilatkozatában több. nonpszt emel a kínai kormány ellen r . így a többi között azt, hogy u kínai kormány az utóbbi tiz évben idegenkedő politikát folytat, amelynek Japán a legfőbb áldozata es amelynek nemcsak az lett a következménye, hogy megszakadtak a be ke s kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági tevékenység Japán es Kina között, hanem ezenkívül a Kínában élő japán alattvalók élete is veszélyeztetve van. A kilenchatalmi szerződés intézkedik olyan esetről, amikor valamelyik szerződő fél alapos okot láthat fennforogni arra, hogy ilyen természetű panaszt emelhessen. Az ilyen eshetőségről a szerződés 7.cikkelye intézkedik a következőkben: "A szerződő hatalmak megállapodnak abban, hogy olyan esetben,amikor az egyii vagy a másik »^^^0 fél véleménye szerint szükség van a mostani szerződés rendelkezéseinek alkalmazására, ami kívánatossá tenné a kérdés megvitatását, a szerződő hatalmak a szóbanforgó ügyben őszinte és teljes eszmecserét folytatnak". A szerződés e rendelkezései tették indokolttá a bruszszeli értekezleten lefolyt eszmecseréket. Ezenkívül a japán császári kormány ugy véli, hogy az ezen az eszmecserén résztvevő államok többsége iekötöttnek érzi magát a Népszővetségjiatározataihoz. /Folvt.köv./ 7
