Napi Hírek, 1937. november/1
1937-11-04 [0405]
nIJ kiadás 1937. november 4, Jf\ óra o5"perc H/Ln ^~ ' /Az igazságügyi bizottság ülése folytat ás// Bassay Károly válaszolva Antal István felszólalására megállapította, hogy az érdeklődés hiánya annak a következetlenségének eredménye, amelyet az tanusit, -KOÍQJegyes tör-sénjhozók a kifágósTk egész, halmazát sorolják fel a javaslattal szemben, de elfogadását még sem tagadják meg. Kifogásolta a javaslat indokolását, amely tévedéseket es tapintatlans&okkt állapit meg. Az indokolás szövegezői nem wltak tisztában a javaslat történeti előzményeivei és tapintatlanul vádolják meg a nanzetgyülés összességét akkor, anikor az indokolásban azt mondják, hogy a nemzetgyűlés tagja} nem voltak tisztában azokkal sz eseményekkel, amelyek az angol lordok házának 1911-ben történt reformjávrl voltát kapcsolatosak. Jgy javaslat értékét nagvban befolyásD ljap i> , komoly • tudományosan megalapozott indokolás kiséri*, Az egyenjogúsítás kérdését a politika vetette fel,amely féket keresett a titkos választójoggal szemben. Azonkívül szerepet játszhatott a felsőház tagjainak hiúsága, akik a felsőház súlyát a külső konstrukcióban keresték és nem abban_az erkölcsi nyomatékban, amely ezt a súlyt egyedül adja meg. | aA, f k/a/ Le kell számolni- azzal a falsummal, hogy hagyományos alapon van szükség a felsőház egyehjogusitására,. mivel a főrendiházmk egyenlő jógái voltad az alsóházzal. Jsz valóban igy volt, de akkor rendi Magyarország valt. Általában meg lehet állapítani, hogy az intézmények függetlenül az őket létrehozó okoktól megmaradnrk , ha fennmaradásuk hasznosnak és célszerűnek mutatkozik. Ebből a szempontból tehát, de nem a hagyomány alrp ján a kétkamarás rendszer híve, A kezdeményezési jogbai sem lát sérelmetjsot hasznos és szükséges intézménynek tartja, hiszen elmultak a gravaminális idők, mikor ez a jog a nemzet szempontjából toeszélyes vo it» Az egyenjogúsítás kérdésénél Töltetlenül vizsgálni kell, hogy mi a célfja az egésznek. Ha a felsőháznak az a szerepe, hogy korrigálja, az alsóház tévedéseit, rámutasson a hibákra, akkor nincs szükség az egyenjogúsításra, hiszen a felsőház a maga állásfoglalásának siklyával felhívja a figyelmet a nemzeti akarat helytelen kimunkálására és abban & esetben, ha a Képviselőház makacsul rag: szkodnak állásfoglalásához, az államfő esetleg a képviselőház feloszl-tásávi ad lehetőséget az igazi nemzeti akarat megnyilvánulására. Az egyenjogúsítás megadásának abbsü az esetben van értelme, ha annak célja, ncgy a felsőház a képviselőház akaratát, esetleg az áll-miővel együttes afe rar^t megakadályozhassa. Ebben az esetben azonban nem hailandó az egyanjogusitést megadni, illbttöleg csak akkor, ha a fels5 ház^áliásfoglalásával szemben megkao ja ugyanazokat a garnciákat, amely<ok a képviselőnáznál adva vannak. A képviselőházat tudniillik f-el lehet oszlatni, AZ indokolás Norvégiára, Hollandiára, Belgiumra, stb. hivatkozik. . Ezekben az államokban tényleg megvan az egyenjogúság, de bizto.sitva van a nemzet egészével való kapcsolót a választások utján, mert a szenátus is választás alapján ül össze, és feloszlatható. Angliában, amire az indokolás tévesen hivatkozik, nincs egyenjogúság. Nem lehet figyelmen kivül hagyni a felsőház összetételét, ahol egyenjogúsítás esetén 165 előkelő főúri családtag által választott 38 tagnak adnék nrg ugvanazt a jogot, mint 38 képviselőnek, akiknek mandátumához az uj választójogi elgondolások szerint 800.000 szavazó mozgósítása szükségese /Folyt, köv./
