Napi Hírek, 1937. október/2

1937-10-17 [0404]

H/Ja /Az áll ami borpincék fo lavat ás a/T oly tatás/ Darányi Kálmán miniszterelnök szólalt fel ezután s miután hálás köszönetet mondott az előtte szólóknak elismerő szavaikért, többek között ezeket mondotta: - Amikaxr az agrár válság az egész világon elterpcszkedott s a maga súlyos torhét rányomta a mi országunkra is, a magyar kormányoknak keresni kellett az utakat és módokat, hogy miként lehet ebből a nehéz helyzetből az országot kivezetni. Bizonyos sorrendet kellett megállapítani mórt csekelyok a rendelkezésre álló anyagi eszközök, s keresvén a sorrendet, elsősorban a buzakérdést kellett megoldani. Az én kormányomnak jutott az a feladat, hogy megkezdje annak a kérdésnek megoldását, amit a szőlő-és borgazdálkodás válságnak nevezünk. Amikor munkatársaimmal, akik közül itt is jelen van Marschall Ferenc államtikár ur és Zombory Bertalan miniszterj?i tanácso ur összeültünk, hogy megbeszéljük a tennivalókat, gondoltunk arra is, hogy a szőlősgazdák, munkások, a szőlő és borgazdasággal kapcsolatos ipari ágakban foglalkoztatott iparosok és munkások száma majdnem, megközcleiti az egymilliót, vagyis, hegy az ország lakosságának majdnem kilenc gd része van közvetlenül vagy közvetve érdekelve ebben a kérdésben. 'Sajöttünk arra, hogy olyan faegoldást kell találnunk, aaelynek terhébon az állam egészének, a polgárság minden rétegének is részt kell vennie, mert nagyfontosságú nemzeti ügyről is van sző. Ariikor a rendelkezésre álló aránylag nem nagy eszközök ismeretében azt vizsgáltuk, hogy mily módon lehetne mégis komoy-y oreöményt elérni; arra a meggyőződésre jutottunk, hogy lényeges segítségét az árszínvonal felemelése nélkül nem lehet nyújtani. -Az áralakulását a kereslet és kinálat szabályai határozzák meg. Ha valamilyen cikkből felesleg mutatkozik, már kis felosleg is alkalmas az árak leverésére, különösen a szőlőnél és a bornál. Törekvésünk teftát arra irányul, hogy igyekezzünk a felesleget a piacról elvonni s hasonló más eszközökkel is biztosítsuk azt, hogy nagyobb és jobb termés esetén a gazda ne kényszerüljön keserves munkájának gyümölcsét elkótyavetyélni. Ez az elgondolás érelelte meg azt az elhatározást, hogy mindenekelőtt olyan borpincéket, raktárakat létesítünk, ahol a tcrmolőK bora* kot elhelyezhetik s nem kényszerülnek arra, hogy szüret után levert áron azonnal piacra dobják termésüket. - Nem azért jöttem Kecskemétre, mert családom gyökerei nyúlnak ide, hanem azért,nert az alföldi borvidékek közül Kecskemét tekinthető történelmi ^vidéknek és ezért súlyt helyeztem arra, hogy a most létesített 12 állami borközraktár jelképes felavatása itt történjék; a kecskeméti borpince felavatásával. - Az újonnan létesített borpincékben - folytatta ezután szavait a miniszterelnök - a folyó évben biztosított összes férőhely több mint 200.000 hektolitert tesz ki. Az uj borpincék az ország arra leginkább rászorult szőlőtermelő gócpontjaiban létesültek, más/ielyeken pince bérletek utján, állami tulajdonban lévő pincék felszerelésével, a már meglévő állami közpincék befogadóképességének emelésével, végül, kölcsönhordóknak beszerzésével s aa arra rászo4*ultak között való kiosztásával igyekezett a kormány ajhordóhiány eny hitesé re ől gondoskodni. - A hordóhiány enyhítéséről azonban nemcsak a b^rpincék megépítése és hordók beszerzése utján gondoskodott a kormány, de lehetővé"' tette .a magángazdaságok részére is olcsó hordók beszerzését a külföldi hordák és szüretelő kádak vámmmentos behozatalának biztosításával és e tartányok adóváltságkulcsának lényeges leszállításával. /folyt,köv,/