Napi Hírek, 1937. október/2

1937-10-25 [0404]

0 K/K /A Nemzeti Szinház ünnepségének X. folytatása./ libben a fejlettebb korban hivatása lett, hogy a világirodalom értékeit is átültesse aagyai talajba. * megértő magyar alkotó lélek megisfeerve, megszeretve mindazt, ami velünk rokon- és irodalmi érték, általa érzésben, gondolatban gazdagodjékr Évtizedekig e célok elérése a szinház irányítóinak legfőbb gondja. A kritika azt ellenőrzi, hogy a szinház eme hivatásának milyen mértékben felel meg. Minden féltő gond és minden ostorozó szeretet ennek a hivatásnak a minél tökéletesebb betöltéséért haroolt. Es a nuló évtizedek bizonyították, hogy ha nem is abban az iramban, ahogy tán szerettük volna, de a valóság céltudatos és nyugodt lépéseivel a Nemzeti ^zinház hivatásának második magaslatára is elért, Műsorában a világirodalom olyan méitákben kapott szerepet, Rogy semmi vei sem maradt el a nagy nyugati nemzetek hasonló célkitűzésű kulturszínházai mögött, s amellett a nemzeti klasszikusokat is tervszerűen folyton ápolta. Vigyázott arra, nehogy élettelen reliquiátoá szurkoljon a nemzet színháza. Utiára indított egy sor magyar írót, akiknek az élő jelenbe kapcsolódó müvei biztosították a színház számára a szükséges korszerűséget. - Most. a második évszázad előestéjén, forduljon el lelkiism éretünk a zajló élettől s befelé néző szemekkel tartson vizsgálatot, mitéopen sáfárkodjék tovább a nemzet e nagy kincsével? Keresse, vájjon legjobb tudása és Igyekezete szerint, megtette-é a megtehetőt? Helyes-e, elegendo-e, változatlanul a régi utakat ta-paii vagy oedig tovább kell-e fejleszteni ennek az élő intézménynek az életét? , . ,

L ,, , - Az elmélkedésnek ezekben az óráiban ki kell, hogy alakulion minden magyarul érző ás gondolkodó embernek a Ifikében az a meggvőződés, hogy a Betöltött cél sohasem lehet lendítő erő s hogy az évszázadokra szánt kultúrintézmények életét az ujabb és ujabb munkafeladatok jelentik.itNemzeti Szinház sem léphet élete uj évszázadába ugy, hogy ne gondoskodjék a benne rejlő nagy esztétikai ás erkölcsi erők célpontjáról, amely felé haladva erőt nyer a es^űggedő akarat és uj lendületet kap a szakadatlan munka fáradtságában. " - A Nemzeti Színház sohasem volt csak szinhéz. Az öncelu teatralitás mindig idegen volt a magyar lélektől. Megtagadnék a magyar szinház történelmi múltját és félreismernők a magyarság tragikus jelenét, ha csak l'art pour l'art szinháziasságot követ/elnénk a Nemzeti Színháztól^ A magyar életnek a világháborúban történt tragikus fordulása után • az irodalom" öncélú kultusza célnak még akkor is kevés, ha klasszikus értékekről lenne szó. A magyar nemzet a világháború utáni évek válságán gyorsan túljutott, A tévelygésnek áletpusztitó napjai, hónapjai után megtalálta önmagát. Ebben nem egy nagy kultumemzetet előzött meg, ^gy állam és a nemzet fejlődésében azonban az élet külső formájának megváltozása cs k akkor teljes és tökéletes, ha nem érzelmi motívumokon, pillanatnyi hevületen alapszik, hanem önismereten nyugv^ó mély és megingathatatlan elhatározáson. Az egyén életének sem lehet más alapja, mint a könyörtelenül objektív önismeret, amely a képességeket és hibákat egyformán, helyesen látva es mórlegelve a célokat tervszerűen, a lélek teljesítőképességének arányában tűzi ki. A nemmt életének sem lehet más utja, mint az önismereten alapuló, hősi munkavállalás. Es ezen a ponton érzem én ma átfogalraazandónak a Nemzeti Szinház hivatását, Ugy, ahogy azt a szinház százados életen&k derekán átfogalmazták a magyar dramaturgia és esztétika legkiválóbbjai: a betöltött életfeladat a mult értéke, a növő uj célkitűzéseket, egy gazdagabb, sokoldalúbb, f e j^ d|§Mp ág hivat ás kialakítását követeli. . , ORSZÁGOS-LEVÉLTÁR /Folyt, köv./ Ks2£kció