Napi Hírek, 1937. október/2

1937-10-25 [0404]

/Nemzeti Szinház jubileumiriia^nádi-Nagy beszédének III, folytatása/ Vi/Vi Emellett a színház programmjában az egész müveit világ drámairodalma, német; osztrák dán, spanyol, angol, olasz, francia drámák találhatók, S micsoda szmészefc a színpadon: -Náday Ferenc,'Halmi Ferenc. . Ujházy Ede, Nagy Imre, Vizváry Gyula, E. Kovács Gyula, Bercsényi'Béla, Jászai Mari, Helvei Laura, Rákosi Szidi, Vizváryné Szigeti Jolán, 1 Fay Szereina, Lánci Ilka, Mihályfy Károly. Csillag Teréz, Gyenes László. Gabanvi Irpad, Hegyessy Mari, Dezső Józs|f, Császár Imre s hogy kivételképen néhány nagy élőt is említsek: Márkus Emilia, Szacsvay Imre, Alszeghy Irma, Külön megemlékezést érdemelne mindegyik. - A magyar, a klasszikus s a modern külföldi drámairodalomban hármas megtámasztást ad Paulay Ede a Nemzeti Szinház működésének és olyan óriási^sikert ér el, hogy a közönség felzúdul a-bérletrendszer ellen, ami mármar lehetetlenné teszi napijegyek váltását, - Hosszadalmas lennék, ha n Paulay Edét követő korszakot* csak röviden is méltatni kivánnám, ha a Festetics Andor, Beöthy László, Somló Sándor, Tóth Imre - aki alatt a kultuszminiszter hatáskörébe adatott át a Nemzeti Shinház - ha Ambrus Zoltán. Hevesi Sándor, Márkus László es Vojnovich Géza igazgatása karáról képet rajzolni akarnék, s ha " ez ujabb s a legújabb kor művészeit méltatni kivannám. Csak azokat említem, akik már itthagytak bennünket, Pethes Imrét, Odry Árpádot, Sugár Károlyt, Horváth Jenőt. ' • * ' b - Egy bizonyos* ezer-nehézség között, a közönség ízlését - sokszor alacsonyabb ízlését - jobban kielégítő magánszínházak nagy versenyétől nyomva, de kitéve nem szerencsés kisérletezeéseknek is "a nemzeti Szinház jelentősége töretlen birtokában lépte át a százegyedik év küszöbét. x ^ H - A Nemzeti Színházban, közönségében, a közvéleményben él ma is az igazi nemzeti játékszín gondolata és él bennünk, akik ezt az intézményt gyermekségünk óta szeretjük, a kötelességérzet, hogy ezt a gondolatot és ezt az intézményt, amelyeket szent örökségképen vettimk at, megromlatlanul adjuk át utódainknak. - Száz ev előtt, amikor létrejött Nemzeti Színházunk, több volt mint szórakozóhely, több volt a legjobb értelemben vett színháznál is. Jelentette a magyar szó, a magyar gondolat a nemzeti szellem dicsőséges fellegvárát, egy idegen hatálom elnemzetlenitő törekvéseivel szemben. Ma is többre hivatott minden más színháznál. Kell, hogy jelentse a nemzeti öntudat megacélozásának műhelyét, egy ellenséges világ köze-" pette. Kell, hogy legyen a nemzeti nyelv pallérozó ja, ötvöse, továbbcsiszolója, a"nyelv tisztaságának féltékeny védelmezője, ápolója a magyar szellemnek, példamutatója a magjar színművészetnek, őrizője a klasszikus hagyományoknál:, a legnemesebb magyar irodalom biztos otthona, szócsöve a régi és uj magyar drámai remekműveknek, útmutató az egészséges haladás utian, lelkiismeretes tolmácsa az idegen népek géniuszából kikristályosodott igazi irodalmi alkotásoknak, s ezeken at annak a külföldi szellemiségnek a közvetítője a magyar lélek számára, amely szellemiség alkalmas arra, hogy lélekben meggazdagítson benrííünket, - A Nemzeti Színház feladata.hivatása, - amiről különben ma még a szinház igazgatójánál: ajkáról egy felszólalást fogunk hallani -*ma sem kisebb, mint szaz eve volt. Nemzeti létünk veszélyei ma még nagyobbak,ellenségünk még több mint akkor volt.Ma tehát minden nemzeti intézménynek - a Nemzeti Színháznak is - fokozott erővel kell a nemzeti lét szolgálatába állnia. - Ez az,intelem szól felénk most,mikor az első és második évszázad határma-gyé jén állunk,Halljuk meg ezt az intelmet mind,akik nemzeti intézményeink es nemzetünk jövendőjéért felelősek vagyunk.Hallja meg a'' nemzeti társadalom is és szeretetének melegével ölelje szivére,támogassa, ápolja,erősítse a mi Nemzeti Színházunkat! - .