Napi Hírek, 1937. október/2

1937-10-25 [0404]

/Nemzeti Szinház jubileuma^J^n^di-IJagy beszédének II, folytatása/ Vi/Vi- -r Méltányolta ezt'az 1840-es pozsonyi országgyülésivis és 50.000 forint segélyt, majd - a vármegyék nemeseire kivetendő 3 400,000 pengő forintos szinhazi alapot -akkoriban jelentékeny nagy összeget - szavazott meg a szinház részére. Ettől az időponttól, 1840 augusztus B.-tól kezdve azután . Nemzeti Színháznak hirdeti is magát a szinház. Es szép virágzás indult meg falai között. Ha anyagilag voltak is bajok, a szinház művészeti. irodalomfejlesztő jelentősége egyre emelkedett," -Bartai Endre, aki az igazgatást 1843-tól vette át, az eredeti magyar drámairodalom kultiválását tűzi ki céljául; Egymásután hozza színre a "Tisztujitás"-t, az "Országgyűlési szíllás"-t, a "Szökött katonáit, amely útjára iaditia, közkedveltté teszi a Budapest megmagyaro- ~ sitására olyan áldásos hatasu népszínmű műfajt'és Erkel még ma is annyi gyönyörűséggel hallgatott "Hunyadi László"-jat-j Dráma, népszínmű opera, mindhárom műfaj egyenlő joggal szerzett magának szállást a Nemzeti Szinhazban. - A szépen indult fejlődés^nyugalmas harmóniáját azonban csakhamar megszakította a szabadságharc ágyúinak dörgése. A haladás megakadt. - Az örömet, amelyet a cenzúra eltörlése keltett, csakhamar gyászra fordította a szabadságharc leveretése, a még élesebb cenzúra visszaállítása és az önkényuralom. -A szinház élére a katonai helytartó állított vezetőt és az a veszély fenyegetett, hogy német színészek teleaülnek oda át. Ám ez a vezető, Simonsits János, derék ember volt s megakadályozta ezt s küzdve a színházi személyzet hazafias érzelmeinek óvatlan kitöréseivel, a közönség tüntetéseivel és a hatalom rosszindulatával, átmentette a színházat 'a jobb jövendőnek, -Az 50-es években Ráday Gedeon vezetése alatt már ismét ^bizonyos nemzeti törekvések érvényesülhettek és a cenzúra végül még a Bánk bán előadását is megengedte. ' • - Lassan virradt. A király kezdett kiengesztelődni. Uralkodói nagy szive megnyílt nemzeti törekvéseink számára s már 1863-ban elrendeli, hogy pénztára évi 60.000 forintot aáion a nemzeti szinház • céljaira, ami azután . 1884-től kezdve 210.000 forintra emelkedett. Majd hosszú vajúdás után létrejött a kiegyezés, a teljes kibékülés király és nemzet között: kiinduló pontja egy addig el sem képzelt, századok mulasztásait pótló hatalmas nemzeti fejlődés áldott korszakának. - A szinház ekkor a belügyminiszter felügyelete alá kerül; állami intézménnyé és sok küzdelem, válság, próbálkozás árán otthonává lesz az európai nagy nemzetek színházainak nívójára emelkedett magyar színjátszó művészetnek, -Csak egynehány nagy színész nevét sorolom el'a nagy ma- " gyar fellendülés e korából: Tóth Józsefet, Szigeti Józsefet, Szerdahelyi"' Kálmánt, ifjabb Lendvay Mártont 'Feleki Miklóst, Felekiné Munkácsy Flórát, Prielle Korn£éliát,"Fáncsy Ilkát, Tamássy Józsefet. -Paulai Edéé az érdem., hogy"drámaírók, színészek nagyszerű összefogásával igazán naggyá lett nemzeti színházunk. Jönnek Csiky Gergely, Rákosi Jenő, Dóczy'Lajos, Jókai Mór színmüvei, jön Herczeg Ferenc meg ma is kedves darabja :A dolovai nábob leánya". Megindul az igazi magyar drámairodalom, a a Shakespearei kultuszon sem esik emiatt csorba. /Folyt .köv./ t - c „