Napi Hírek, 1937. október/2
1937-10-25 [0404]
/Á Nemzeti Szinház jubileum^ az Akadémián. II. folytatás/ - Az Országos Széchényi-Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos-üléademia és a Kisfaludy-Társaság, a Nemzeti Zenede és a Nemzeti Szinház alap itásánek most gyors egymásután ránk következett századik évfordulóján ezekkel a jeles intézményekkel é|halhatatlan alspitóikkal együtt azt a korszakot és annak nagyiait is ünnepeljük, amikor a magárahagyott nemzeti társadalom tudatára ébredt a maga kulturális kötelességeinek s legjobbjainak vezetése alatt önerejéből valósította meg mindazokat a fontos művelődés, intézményeket, amelyeket más nemzetek szinte kivétel nélkül fejedelmük kegyének és bőkezűségének köszönhettek. - E nemzeti intézményeink közül a Könyvtár és Múzeum néhány kiválasztott elme lelkesedés ének és akaraterejének alkotása, az Akadémiát, Társaságot, Zenedét az alapító mecénások köre sereglett tudósok, írók, művészed társadalma növelte ^nagyra. A Nemzeti Színházat az egész magyar nemzet együttes lelkesedése és együttes ereje fai vta életre. - A nemzeti játékszin ügye ma száz éve egy volt a magyar nyelv és a nemzeti függetlenség ügyével. A színházban az akkori magyar társadalom a nemzeti nyelv érvényesülésének és a magyar szabadság diadaL ának egyik legfontoaabb előfeltételét látta teljesülni. Művészeiben nem színjátszókat és mulattatókat keresett, haiem a magyar eszme bátor harcosait és a magyar jövő tanítómestereit. Hajlékot kívántepiteni a nemzet szinházánáufu hogy színpadáról a közvetlenség erejével hatoljon és vésődiék minden magyar lelkébe a magyar szó és a nemzeti gondolat. S ebből az épitőmunkából rangra, vagyonra , felekezetre, hivatásra való tekintet m élkül minden magyar igyekezett a maga részét kivenni. Az építők között az ország nádora mellett elsősorban munkálkodott Széchényi István és Földváry G-ábor. a legnagyobb magva/* lövőbe látó szeme már akkor megsejdítette a magyar művelődés "jövendő fellendülését, szé-fi fővárosunk hatalmas fejlődését s ezért a külföldi nagy metropolisok színházaihoz hasonló, díszes játékszín építésére törekedett. A nemesi Magyarország első vármegyéjének tetterős alispánja a reális lehetőségek mérlegelésével megelégedett az egyszerű megoldással, de ezt a kisebb színházat tüstént meg is valósitottaT S ebben a munkábaa ott állott mellette Magyarország egész kőznem sí társadalma és városi polgársága, ott álltak a vármegyék és a városok, s velük együtt eljött és ingyen munkájával áldozott a nemzeti nyelv oltára előtt szegény magyar népünk sok-sok egyszerű fia is. - Alapításának ezek a nemzetpolitikai vonatkozásai, építésének ez a közösségi terteészete a Nemzeti Színházat a magyar nemzeti eszme és a magyar faji erők szimbólumává avatták. Ezt a jelképes jelentőséf ét megértve jött el ma ünneplésére a magyar állam feje,"a magyar'királyi ormány s hivatali ésjársuduími életünk minden kiválósága. Ezt a jelképet ünnepli ma a magyar társadalom minden magyarul érző. magyarul gondolkozó, fajtájával és nemzetével benső sorsközösségben éle tagja. 31 jöttünk mindannyian, hogy meghajoljunk a Nemzeti Szinház múltja előtt és kifejezzük, azt a reményünket és óhajunkat: Nemzeti Színházunk maradjon méltó a második száz évben is az elmúlt század nagy és nemes törekvéseihez, szép és maradandó eredményeihez! Az ünnepi ülést megnyitom.
