Napi Hírek, 1937. október/2

1937-10-25 [0404]

Gó/Szj /fogadás a finn követségen, folytatás/ Hannula finn közoktatásügyi minszter ezután a mai nnn viszo­nyok ismertetésére tért át« A finn kormány - mondotta - mindenekeleőtt az ország gazdáira és munkásaira támaszkodik, de elégtétellel állapithatom meg azt is* hogy a többi társadalmi osztály széles rétegeire is támasz­kodbatik. Mind a parasztság, mind a munkásság demokratikus elveket vall, A gazdák és a munkások Finnországban igen közel állanak egymáshoz, mert a gazdák legnagyobh ^réSzt*' kisparasztok, Közülük alakult ki az ipari munkásság, 1 s ez o folyamat csak nemrégiben köwotkezett be, tekintettel arra, hogy Finnország ipara általában igen fiatel. Hogy a pa­rasztoknak a aai Finnorazégban is nagy a súlyuk, elsősorban abból látható, hogy a finn köztársaság feje maga is gazda. - A finn fcurfcttra akármilyen fiatal is, különféle %;nleteken kiemelkedő neveket tud felmutatni, amelyek világszerte ismertek. Ilyen Sibelius a zene, Saarinen, az építészet, és Gsllen-Kailela, a festészet terén. De többét jelent ennél, hogy a finn nép általános kultur szintje meg­lehetősen magaa* A népiskolák tanulóinak száma közel 500.000, cz egész lakosság egyanyolcada. A népiskolákra évente félmilliárd finn márkát köl­tenek, ami BO.millió pengőnek felel meg.. A finn állam önállósága óta mint­egy egymilliárd finn mórkát /100 millió pengőt/ fordítottak iskolaépüle­tekre. A szakiskolák, középiskolák és főiskolák terén agyancsak jelentős fejlődés mutatkozik. - Gazdasági téren is erősen megnyilvánul az ország előrehaladá­sa. Az elmúlt husz év során közel 400.000 hektárral növekedett a termő te­rület nagysága, ezenkívül közel 300*000 hektárnyi területet tettek termő­vé lecsapolás eltel* mindez természetesen erősen növelte az ország ter­méseredményét, úgyhogy alig szorul már külföldi rozabevitelre,. Az ipari termelés is nagymértekben növekedet az ország^önállósodása óta. Fa, cel­lulóza és papiros az ország legfontosabb . kiviteli cikkei. - Finnország kereskedelmi miárlege aktiv, az elmúlt öt év át­lagában a kiviteli többlet Ggymillió finn marka, e az ország az utóbbi idő­ben igen gyorsan tudta külföldi adósságait kifizetni. Országszerte nagymértékben építettünk vasutakat és utakat. Mindezeken kivül le kellett rakni önálló államiságunk alapjait is. Hadseregün^megteremtése például nagy összegeket igényelt. Emellett azonban nem hanyagoltuk el a szociális intézményeink fejlesztését sem. £ törvényhozás az idén fogadta el a minden polgárra kiterjedő öregségi és munkanélküliségi biztosítást. Külpolitikájában Finnországnak nem volt más törekvése mint az, hogy békében, zavartalanul folytathassa ezt az előrehaladást, amelynek a­lapjait most oly jjól rakta le. Finnország ar--ra törekszik, hggy ne'vonják be a nagy népek erőmérkőzésébe, Ezért a skandináv államcsoporthoz közeled­tünk, amely szintén távol akarja magát tartani a nagyhatalmak véleményklA­el térései tői. Az északi országok közül különösen Svédországgal van Finnor­szgánaksok közös ügye a történelmi hagyományok révén. Hogy kapcsolataink a közeli testvérnéphez Észtországhoz szívélyesek, magától értetődik. A vér közelékei: azonban szorosan összekapcsolják a finn népet valamennyi rokon néppel* Különösen nagy rokonszenvet /érz ett és érez még most is Finnország népe a toátorielkü és nagytehetségű magyar nép iránt, amelynek dicsőségesebb múltja van, mint bármely finn-ugor népnek. Amikor Oroszország a cári korszakban nemzeti népünket megsemmisítéssel fenyegette s mi felvettük a harcot ezzel az elnyomással szemben, lelkesítő példaképen Deák Ferenc ügyes, őszinte politikájára tekintettünk, amely oly nagy ered­ményeket hozott létre, /folyt. kotr- / és csodál a+nt

Next

/
Oldalképek
Tartalom