Napi Hírek, 1937. szeptember/2

1937-09-28 [0402]

Y Tő/Y/Szj Genf, szeptember 28. /Havas/ A népszövetségi közgyűlés politikai bizottsága Kedden foly­tatta a spanyol kérdés vitáját. Az első felszólaló Delbos francia külügymi­niszter volt. - . ­' - Meg akarom világítani azokat a problémákat, - mondottá a " többi között , amelyek'a francia kormány nézete szerint a spanyol viszály el­húzódásából származtak. Azok a kijelentések, amelyek a bizottság tegnapi ülé­sén elhangzottak, arra indítanak, hogy ezektől eltérő módon igyekezzem megvi­lágítani 'a kérdést. Olyan kérdések vetődtek fel ugyanis, amelyekre válaszol­nom kell. Megteszem ezt azzal a rokonszenvvel, amely a francia köztársaságot " eltölti azokkal az eszményekizei és alapelvekkel kapcsolatban, amelyeken a nyu­gati demokráciák nyugszanak. Nem szándékozom olyan dolgot mondani, amely az-" zal árkockázattal járna, hogy bármilyen módon ártana a'spanyol koimány nemzet-" közi helyzetének, ^Kötelességem azonban kifejteni, hogy milyen alapelvek irányit iák azt a politikát, amelyet a francia kormány kezdeményezett Európa érdeké­pen és amelyet a'francia kormány egyáltalában nem szándékozik megtagadni.'Nem kételkedem abban, hogy Alvaroz del vayo beszédének élénk visszahatása van, de meg kell vonnunk az'eddigi politika mérlegét és teljes egészében meg kell'vizs gálnunk a helyzetet. Amikor a francia, kormány az angol kormánnyal egyetértés^ ben arra kérte az európai hatalmakat, hogy vállaljanak közös Kötelezettséget a bénemavatkozásra, ezt a kezdeményezést mint a béke biztositékát üdvözöltek* egész Európában. Ez mutatja, hogy egész Európában már egy évvel ezelőtt szá- • mot vetettek azzal, hogy mindenekelőtt meg ketl akadályozni "a Spanyol viszály­ba való beavatkozást. Már akkor megértettek, hogyha a beavatkozások: és síz el­lenbeavatkozások egymással szemben'állanak, akkor ebből "a beavatkozók hábo-~ rajára*" került volna sor és ez azzal a kockázattal járt volna, hogy röviddbb vagy hosszabb időn belül általános háború keletkezett volna*; A forradalom már első napjaiban nagy méreteket öltött és nem volt kétséges, hogy bizonyos küldő segítség biztosítva volt a forradalom vezetősége számára. Már akkor felvető­dött az a"kérdés, vájjon Spanyolország rendes kormánya számára'fennáll-e az a lehetőség, hogy a"külföldön beszerezhet bizonyos hadianyagokat. „ " - Elsőrendű fontosságú kérdés volt az, váj ion észszerü~e~ és " a beké, valamint Spanyolország érdekében való-e, hogy megengedjük a hadianyag­szállításban a verseny kifejlődését, amire egyik vagy másik iranvból hajlan­dóság mutatkozott. Vájjon emiatt a népeknek is meg kell-e ütközníök? Amikor" minden beavatkozást el akartunk kerülni abba~a harcab, amely Spanyolországot" két részre tagolta és amikor ki jelentettük, hogy egyedül a spanyolokra tarto­zik annak elhatározása, hogy milyen kormányfőrmát"és ennek milyen orientáció­ját választják, akkor elsősorban arról volt szó, hogy semmiképen se sértsük meg a népszövetségi alapokmány egyetlen rendelkezését sem és különösen nem a 10. cikkely rendelkezéseit, amolyek a,"tagállamok politikai függetlenségéről " szólnak. Ha van valami elvitathatatlan dolog, ez csak az lehet, hogy á benem«i avatkozás politikája, amint azt elgondoltuk, elvben teljesen magfelelt a nép­szövetségi alapokmány legszigorúbb alkalmazásának: a népszövetség tanácsa ezt el is ismerte. Amikor az államoknak - amelyek közül csak egy nem tartozott a népszövetséghez - azt javasoltukhogy tiltsák meg a spanyol viszályba való minden beavatkozást a maguk területén, akkor tuladonképen a népszövetség alap­okmányát alkalmaztuk s± legteljesebb szigorával. Ehhez az első megállapítás-" hoz csatlakozik egy másik is. A benamavatkozási politika következtében az eu­rópai bekét ezer veszély ellenére sikerült megvédenünk. /folyt. köv^RSZAGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom