Napi Hírek, 1937. szeptember/2

1937-09-20 [0402]

Y Tó/K/Vv /Eden beszédének folytatása./ Ha a nagy háború után a népszövetséghez csatlakoztunk, ez nem önző célokból történt, hanem azért, mert meg voltunk győződve, hogy a támadás nem jó hadmü­velet. Es amikor 1919-ben a népszövetség ennek az elvnek alapján megalakult, akkor ennek az elvnek alkalmazásával mindenki elfogadta azt, hogy a háború nem hoz előnyt sem a győztesnek, sem a legyőzőttnek. Mindaddig, amig ezt az elvet egyetemesen nem alkalmazzák, a világ fájdalmas válságokon megy keresz­tül. Bár a népszövetség már több olyan nézeteltérést tudott áthidalni,amely veszedelmesen kockáztatta a nemzetközi jóviszonyt, a jövőben nem töltheti be ezt a szerepét, ha erre nem tesszük alkalmassá. Már tőbbizben nyiltan kije­lentettük, hogy nincsen olyan viszály, amelyet ne lehetne békésen megoldani és hajlandók vagyunk csatlakozni minden olyan egyezményhez, amely a fegyverke­zések cs-.kkentésére irányul. Mindaddig azonban, amig az elrendezés nem jön létre, minden erőfeszi test megteszünk, hogy biztosi fsuk nemzeti területünknek és az angol birodalom területének megvédését és hogy megfeleljünk nemzetközi kötelezettségeinknek. A spanyol kérdésre áttérve Eden a következőket mondotta: - Támogattuk a francia kormánynak azt a kezdeményezését, amely a viszály elhatárolására iro; vult. Ez a kezdeményezés bátor javaslata volt annak a kormánynak, amelynek békeszeretetét mindenütt elismerik. Dolgoz­tunk azért, hogy hatályossá tegyük a beaemavatkozás politikáját. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez volt az a le tényező, amely lehetővé tette az európai vi­szály elkerülését. Hiába tagadnék azonban, hogy a benemavatkozási egyezményt megsértették. Spanyolországban nagy siámban harcolnak külföldiek.Ez pedig veszélyes helyzet Európa számára. Meg keli azonban állapi tanunk, hogy ha le kellene mondanunk a benemavatkozós politikajárói, Európa még veszélyesebb kö­vektől járhatatlanabb útra lépne.Bármi legyen is ennek a politikának a sorsa, az angol kormány nem mulaszt el semmilyen erőfeszi test a béke biztosí­tására. A i.yoni egyezményről szólva Eden ezekét mondotta: - Reméltük, hogy minden földközi tengeri nemzet képvisel­teti magát a nyoni értekezleten és sajnáljuk^ hogy ez nem vált lehetővé, de szükség volt arra, hogy a szakértők minél elóbb kidolgozzák a gyakorlati ter­veket es igy véget vessünk a Földközi-tengeren fennálló helyzetnek. Majdnem lehetetlen lett volna kidolgozni ilyen tervet ugy, hogy egy időben tárgyaltul, volna azokkal az országokkal, amelyek nem képviseltettek magukat Nyonban. Ha nem minden hatalom képviseltette magát Nyonban, ez nem a mi határozatunkból történt igy. Dolgoztunk azok között a határok között, amelyek adva voltak szá­lainkra* Gyorsan es hathatósan dolgoztunk. A távolkeleti helyzetről szólva Eden ki jelente tte,hogv Ki ­na megbízottjának beszéde mélyen meghatotta. Meg kell állapítanunk, hogy Har­madik hatalmak egyetlen erőfeszítésének sem^volt kilátása a sikerre. Ezt an­nál jobban sajnáljuk, mert az ellenségeskedések megkezdésének pillanatában az együttműködés olyan jelei mutatkoztak, amelyek ha megvalósultak volna, minden­ki előnyére váltak volna. Most azonban Keletázsia népeit mérhetetlen szenve­dések sújtják. Az angol külügyminiszter ezután a világgazdasági helyzetet i'í'neT +•.(=*!.te. Több okból elegedettek lehetünk az utóbbi évek gazdasági történe­tével- mondotta. Országomat gyakran bírálták vámvédelmi politikájáért. Ezek a bírálatok igazságtalanok voltak, mert az angol behozatali piac - a világ leg­fontosabb ilyen piaca - a legnagyobb mértékben nyitva maraat és ezt a világ gazdasági heiyzet megjavítására irányuló törekvésekhez való nagy hozzájá­rulásnak lehet tekinteni. / Fo ly ta tá sa következik./ ORS ZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció

Next

/
Oldalképek
Tartalom