Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-02 [0401]

o Kö/l Paris , szeptember 2. Az Interparlamentáris ünio párisi nagygyűlésének szeptember 2.-i ülésén került tárgyalásra a regionális egyezmények kérdése különös tekintettel a dunai országokra. A kérdés vitáját Szterényi József báró, volt miniszter, magyar kiküldött, a kérdés előadója vezette ne rövid franoianyelvü beszéddel. Beszédeben Szterényi báró rámutatott arra, hogy a Népszövetség fennállása óta különböző kisérletek történtek a nemzetek közötti szolidaritás gazdasági téren való helyreállítása érdekében. A törekvések oda irányultak, >-ogy a világgazdaságot visszavezessék a régi kipróbált keretek közé. Mindezek, a kísérletezések és törekvések azonban kudarcot vallottak s ha lehet is szó az utóbbi időben bekövetkezett nemi javulásról, a viszonyok ma sem tekinthetők távolról sem megnyugtatóklak és állandóknak. Tartani kell attól, hogy a mostani fellendülésre ujabb és még a csaknem öt évig tartó világgazdasági válságnál is súlyosabb megeázkódtatás következik. A mai konjunktúra - mondotta Szterényi béró,sok országban nem természetes gazdasági jelenség, hanem állami beavatkozás eredménye. Ez állami beavatkozások keretébe tartoznak a munkanélküliség elleni intézkedések, a nagyméretű fegyverkezés és az erőszakolt önellátás. A gazdasági életnek ez a mesterséges állami fellendítése azzal a kettős veszéllyel jár, hogy egyrészt megnövekednek a termelési költségek, másrészt emelni kell sz edóket. Az állami beavatkozás a gazdasági életbe csak ideiglenes orvoslást jelent, de semmiesetre sem alkalmas a termelés tervszerű előmozdítására. Ezt kizárólag az egyéni kezdeményezés és tevékenység, a vállalkozás szabad és állami rendszabályokkal nem akadályozott tevékenysége érheti el. Erre van szüksége mind a termelésnek, mind a forr ga lomnak. Kétségtelen, hogy a haboru és különösen a békeszerződések rendelkezései, valamint az azok nyomán keletkezett helyzet nem teszi lehetővé árháború előtti viszonyokhoz és gazdasági rendszerekhez való egyszerű és változatlan visszatérést. Különösen megnehezíti ezt nagy gazdasági területek megkisebbítess és kisebb gazdasági területek megnövelése, annál is inkább, mert mindezek az uj gazdasági Ikerületek igyekeznek megőrizni gazdasági függetlenségüket. Miután a tervezett általános összefogásra irányuló általános törekvések kudarcot vallottak természetes következményként felmerült az egyes kisebb, szomszédos és a történelmi mult alapján is egymással összekapcsolt országok összefogása révén alkotandó nagyobb gazdasági területek gondolata. Ilyen módoh igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott viszonyok követelményeihez. Egyre jobban előtcrbe került a regionalis egyezmények gondolata. Ugylátszik, hogy az ilyen természetű egyezmények kiterjesztése az európai gazdasági megegyezés előkészítésének tekinthető. Az alapja az ilyen megegyezéseknek az azokban résztvevő államok különleges érdekeinek figyelembevétele s a legalkalmasabb eszköz az egyezmények megvalósítására a kedvezményes vámrendszer. Megfelelő kedvezményes vámrendszer azonban a legjobb eszköz a vámok általános megszüntetésére, amely néJkül egészséges gazdasági elet nem lehetséges. , /Folytatása következik/