Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-10 [0401]

OBaK/K Rómából jelentik: Olaszország legnagyobb pénzügyi és gazdasági lapja, az II Sole érdekes cikket közöl a iapán-kinai háború gazdasági hátteréről. Kinát - sirja^tüboek között a cikk - a háború kitörése éppen atíkor érte, araikor gazdasági helyzete kezdett határozottan javuló irányzatot mutatni. London és NewYork növekvő bizalommal szemlélte a kinai köztársaság fejlődését, amely nagy közmunkákban és a ker^skeaelmi forgalom ielentékany megnövekedésében nyilvánult meg. Akármilyen legyen is a kimeneteié a mostani viszálynak

? azok az aredmények, amelyeket Kina sokévi munkájával elért, mindenképpen semmivé fognak válni. Japán gazdasági helyzete ezzel szemben ápp ellenkező képet mutatott. Az áv else hát hónapjában Japán külkereskedelmi mér/lege 700 millió jen hiányt tüntet tt fel, 400 millióval többet, mint a mult év megfelelő időszakában. A jen helyzete megrendült és a japán kormány már-már erélyes védelmi intézkedésekre gondolt. Ilyen körűimé vek között nem meglepő, hogy Japán növekvő érdeklődéssel forditotta tekintetét az öt északkinai tartomány: Hopei, Csahar, Szujuan, 3a">szi és Santung felé. 3 terület, amelynek egy részét a japánok már meg is szállották, Kina leggazdagabb területe és rendkivül f

azdag nyersanyagokban. Az öt északkinai tartomány szolgáltatja ugvanis ina búzatermelésének 40 százalékát, kukorioaternelésének 37,sr.* kölestermelésének 56, gya-pjutermelésének 90, gyapot terme léseitek 34 százalékát. A terület ásványi kincsekben is rendkívül gazdag és Kina szénkészletének 70 százalékát, fémtermelésének pedig 40 százalékát az az öt tartomány szolgáltatja. Ez anénány szám mindennél jobban megvilágitja, hogy mit vesztene Kina ezeknek a tartományoknak az elszakadásával és milyen kiapadhatatlan nyersanyagforrásokhoz jutna JaDán, ha az Öt'északkinai tartományt sikerülne japán ellenőrzés alatt megszerveznie. Ennek az eltolódásának természetesen az egész világkereskedelem szempontjából beláthatatlan következményei lennének és a hatásuk elsősorbai Angliát és Amerikát * ér^de^elné, azt a két államot, amely a kinai piacon legjobban van érdekelve. 0 L K/K Londonbó 1 jelentik: • Az amerikai vegyészeti társulat Rochesterben /NewYork állam/ tartott 94. értekezl 3tán jelntetták, hogy dr. Urey Harolönak, a világnirü Nobel-dijas vegyésznek sikerült hosszú ki sárletek után elszigetelni a "nehéz nitrogént" /N15/, amely abban különbözik a közönséges nitrogéntől, hogy atomsulya tizenötször nehezebb a hidrogénnál, mig a közönséges nitrogéné csatc tizenn&ryszer, Urey, aki a "nehéz r*.. hidrogán" és a "nehéz viz" felfedezáséárt ka pta a Nobel-di'at, laboratóriumában naponkánt 0^16 liter nehéz nitrogént állit elő és kiszámította, hogy a termelési költség 1/2 kg-ként hárommillió pengő. Az angol tudományos szövetség nottinghami ertekezletén résztvevő vegyészek nézete szerint Urey felfedezése egy évszázaddal viheti előre a vegyi tudomány haladását és nagy fontossággal oirhát az élettani tanulmányok terén is. A legtöbb élelmiszer mtrogéát tartalmaz, de nem lehet mindig meghatározni, mennyi idő alatt érkezik a nitrogintartalom a test egyik resztből a másikba. Ellenben meg lehet állapítani a nehéz nitrogén vándorlását a vérkeringésben és a legújabb feli idézés lehetővé teszi annak megfigyelését, hogy minő változásokon nennek át az élelmiszer k bizonyos vegyi anyagai az emésztési folyamat alatt. /MTI/