Napi Hírek, 1937. szeptember/1
1937-09-08 [0401]
Magyarország első ipari centruma Székesfehérvár volt. Ez a város ma is iparosváros s a fehérvari iparosok sohasem kérnek tőlem mást, csak munkát ./Xé-_rem a magyar iparügy miniszterét, hogy a becsületes fehérvári iparospolgároknak az éraekeit és arra irányuló kívánságukat, hogy minél több munkájuk legyen, támogassa. ... 2s) hcman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek nagy tetszéssel/tapssal fogadott beszéde után Bornemisza Géza iparügyi miniszter szólalt fel. - Hi* akad maid történetíró - mondotta többi között - aki megírja az emberi munka történetét, akkor a legnagyobb csodálkozással fog rábukkanni az emberi elmének egyik rendkívüli saiátságára, arra, hogy az embernek éppen azt a tulajdonsagát, amely kiemelte őt a többi teremtett lény közül s amelynek tulajdonképen az egész emberi haladás köszönhető, az ember munkaképességét s ezzel kapcsolatban az emberi munkát hosszú évszázadokon, sőt évezredeken keresztül meglehetősen alábecsülte. Az ember örömmel veszi tudomásul, ha elkészül a kényelmet nyújtó hajlék a feje felett s ha a szobák benépesednek a különféle berendezési tárgyakkal, de ritkán gondol arra, hogy a ház, amely hajlékot nyújt, a bútorok, amelyek lehetővé teszik a kényelmese ; életet, a könyv, amelyből tanulunk, az ut, amelyen járunk, minden ezen a világon, ^mely az emberi életet lehetővé teszi, verejtékes munkáskezek szorgalmának köszönhető, A kulturtör tán elem örökbecsű emlékei, az egyiptomi piramisok, a klasszikus görög kultúra és a római kor maradványai mind emberi munka alkotásai, amelyef? sokszor száz és százezer rabszolga fáradságos.verejtékes munkájának gyümölcsei. Mégis azt látjuk^ hogy az ókorban lenézett, megvetett rabszolga-foglalkozás volt a munka s sajnos csaknem napjainkig nem kapta meg a kézműves-munka sem azt a megbecsülést, amelyet megérdemelt volna. - Az emberiségnek e felfogásán a legnagyobb változást a kereszténység hozta, amely meggyőződésből hirdette az emberi munka megbecsülését. Ora et labora^ imádkozzál és dolgozzál - hirdette a kereszténység és ezzel az Isten szolgalatában - mondhatni - egyenrangúvá tette a munkát az imádsággal. S tényleg azt látjuk, hogy a középkori városok kialakulásával kezdődik meg tulajdonképen az emberi munka megbecsülésének korszaka. Ezek a középkori városok, amelyeket csaknem kivétel nélkük a céhekbe tömörült iparosok tartottak fenn, s ha kellett védelmeztek meg az ellenséggel szembeni s a városokban lakó iparosság lassankint kivívta a munka elismerését s lassankint társadalmilag is megszerezte az iparos foglalkozás megbecsülését. Csak lassankint érvényesült a munka elismerése, mert az a közmondás, hogy a munka nemesit, egyelőre csak egy irányban érvényesült. A becsületes iparos ugyanis munkájával el tudott jutni a jólét bizonyos fokára, ki tudta vivni embertársai megbecsülését s az iparostársadalom egyes kiváló tagjai társadalmilag emelkedtek és ranfezclésben is részesültek, de a fordítottját, azt, hogy nemes ember ipari munkásságnak szentelte volna idejét, alig láttuk. - Messze vezetne azoknak a körülményeknek a részletezése, amelyek e helytelen társadalmi felfogás kialakulásához vezettek, s amelyek teljesen ellentétben állanak a mi meggyőződésünkkel és hitünkkel, amely szerint az_emberi munka az alapja az emberiség haladásának, a munka Isten legszebb, ajándéka az ember részere s épen a munka az, amellyel Isten az embert a teremtés koronájává tette. - Örömmel kell azonban megállapítani, hogy ma már - nem csekély mértékben a hires pápai enciklikák hatása folytán - szerte a világon megfelelő módon kezdik megbecsülni a fizikai munkát is. Ma már nincsen kétség aziránt, hogy az emberi kultúra, valamely társadalom anyagi jóléte fenntartásában csaknem egyenrangú szerep jut a szellemi és a fizikai munkának. /T? n 1 v t.v* v . /
