Napi Hírek, 1937. szeptember/1
1937-09-06 [0401]
- Az úgynevezett nemzeti munkavédelem jelszava alatt egyenesen a gazdasági termelőmunkából való ki szőritásunkat akarják elérni. Aradatszerűen zúdulnak reánk a kisebbségi sérelmek. Egymás kezébe kell megkapaszkodnunk és egymáson kell segíteni. A szakosztályi beszámolók után Ördög János temesvári gépkocsivezető a munkásság rokonszenvéről és együttérzéséről biztosította a pártvezetoseget, es hangoztatta, hogy a magyar munkások teljes lélekkel állnak a párt mögé. Ezután rál Gábor képviselő sorolta fel az erdélyi magyar kisebbség serelmeit és kivánsagait. Rámutatott arra milyen izgatás folyik a magyarság ellen a román sajtóban és a közéletben, legtöbbször a hivatalos tényezők elnézésével. Határozottan vi sszautasi totta azokat az állításokat, amelyek szerint a székelység a magyarságtól idegen faj, amely vérkeveredés utján jött létre. Pál Gábor ezután előterjesztette a határozati javaslatot, amely többek között a következő Vet mondja : A Magyar Párt országos nagygyűlése fájdalommal állapítja meg, hogy a román sajtóban es nyilvános gyülekezetekben a magyarság ellen olyan gyűlöletetkeltő uszitás folyik,"amelyhez hasonlót a világ egyetlen állama sem engedne meg. &zek az svek óta tartó éo a büntetőtörvénykönyvbe ütköző sorozatos nemzetiség elleni izgatások, amelyek ellen az állam vadhatóságai egyetlen esetben sem indítottak bűnügyi eljárást, mélyreható befolyást gyakoroltak a román közvéleményre s ennek hatása az államigazgatás minden ágában elviselhetetlenné vált bánásmódban nyilvánul meg. Az a tény, hogy ezt a mérgező izgatást a román cenzúra szabadon engedte terjeszteni, nyilvánvalóvá teszi, hogy a cenzúra bevezetése és fenntartása nem az államrend védelmére, hanem a kisebbségek elleni uszításra irányul. A magyar nemzetiségi közalkalmazottaknak nyelvvizsgák ürügye alatt való tömeges eltávolítása a megvár családok ezreit juttatta kétségbeejtő nyomorba. A nemzeti munkavédelmi törvény a munka jogát és szabadságát csak a külföldiekkel szemben korlátozta, de igazi célja a magyarság gazdasági létének tönkretétele. A Magyar Párt országos nagygyűlése ünnepélyes tiltakozását fejezi ki mindéin olyan törekvéssel szemben, amely hatalmi eszközökkel törekszik a magyarságnak az ipari és kereskedelmi vállalatokból való kiszoritásara. A közigazgatásban az időközi bizottságok rendszere folyt-tje hatalmaskodását és számos helyen mindenre kapható egyéneket ültet a közigazgatási tanácsokba. A közigazgatási költségvetésekből román templomok, egyesületek es intézmények Ragnak csaknem kizárólagos támogatást. A magyarság művelődési tevékenysége véget nem érő akadályokra talál. Az alkotmány ellenére történt lapbeti ltasok es a magyar újságírók ellen a jogos panaszok közlése miatt tömegesen megindított sajtóperek valódi képet adnak a sajtószabadságról. A nagygyűlés megállapitja, hogy an Angelescu-féle iskolapolitika a békés együttélés fel tételei n@k megtama ásat jelenti azokkal a # folytonos > zaklátásokkal és igazságtalan intézkedésekkel, amelyet a kisebbségi iskolákkal szemben egymást érik. Az országos nagygyűlés ünnepélyesen követeli, hogy a román korm c ny valósítsa meg azt az iskolai autonómiát, amelyet az 1919 évi december Í9.-i párisi kisebbségi szerződés 11. cikke igert. /Folytatása követ® zik/
