Napi Hírek, 1937. szeptember/1

1937-09-03 [0401]

o Vv/Vv § Németh Antal dr. a Nemzeti Szinház igazgatója a centenáris év megnyitó előadásán szeptember 3-án a következő beszédet mondotta: - 183? augusztus 22-én - száz évvel ezelőtt - nagy ünnepet ült a magyar kultúra. Évszázadokon át tartó küzdelmes fejlődés után yegre megteremthette a magyar szinészet állandó hajlékát, a Magyar Nemzeti Színházat, Ez a szinház nem ugy született meg, ahogy más nagy európai ^ népeké és nem csak azt jelentette, amit más nemzeteknek az ő színhazuk. A miénk, az önmagát, sajátos lelkét, saját megnyilatkozását kereső magyar művelődés könnyel és vérrel szentelt múlt janak lezárását jelentette. A mi Nemzeti Szinházunkban a magyarság olyan intézményt létesített, mely nyelvben, gondolkodásban, müvé- . szetben egyesítse, kifejezze, képviselje és tovább művelje a magyar lelket. Olyan intézményt, amely a magyarság kulturális harcát vezette a műveltségűnket elnyomó idegennel szemoen és ugyanakkor harcát a műveltségünket gazdagító idegen, de örök emberi értékek meghonosításáért: ebben a kattős küzdelemben tq jesedett ki a Nemzeti Színház" hivatása. Összességében a mi Nemzeti Színházunk annak az uj korszaknak a kezdetét jelentette, melyben nemzeti kincseire lelt a magyar s az egységeesé, egyetemessé, nemzetté alakuló magyarság végre megtalálta önmagát, nemzeti létének alapjához tartozó művelődését szolgáló, egyetlen nagy megmozduld sban. - Mikor száz év multán, - az egykori megnyitó napját, az idei augusztus 22-ét ünnepeltük, megemlékeztünk azokról, kik legtöbbet tettek azért, hogy ez az uj kort hirdető kulturális intézményünk létesülhetett. Megemlékeztünk Földvá:ry Gábor alispánról s a nemes v-rmegyéről; a magyar országgyűlésről; a szinház építéséhez adomány fával hozzájáruló magyarságról; az első igazgatóról, Bajza Józsefről: & magyar színműírókról és megemlékeztünk ennek a színháznak százéves történetéről. Most emlékezzünk meg^azokról, akik ennek a Nemzeti Dzinháznak deszkáin először játszottak: az első színtársulatról. Neveik, alak jak a most bemutatásra kerülő "Peleskei nótárius"-hoz irt utéptékbün elevenedik meg. Közülük néhánynak, a leghi re sebbeknek nevét, Megyeryt, E"gressyt. Dérynét, Szentpéteryt, Laborfalvi Rózát, Fáncsyt, Lendvayt talán megőrizte emlékezetében a közönség egy része, de legtöbbjüket más elfelejtette a könnyen feledő mai nemzedék. Pedig nagy hálával, kegyeletes tisztelettel kell viseltetnünk első színészeink iránt. Háládatlan, nehéz feladatra vá 11-lkóztak. A magyar szinészet szekere - e Thespis kordé - sokai a nyomorúság vándorszekere. I színész - a histrio botja -a magyar sors koldusbotja volt. A magyar színészek szivében uj magyar esi dák születtek, ajkukon fakadó magyar szépségek szólaltak meg, de mégis sokáig közöny, megnemértés kisérte vámdorlakásukat a magyar ugaron és keserű kenyerüket sokszor a lassan sorvasztó magyar halál osztogatta nekik csontkezével. ^Az f hitük, lelkesedésük, hűséges KÍtartásuk, alapvető színészi munkájuk nélkül nem születhetett volna meg a Nemzeti Színház és nem maradhatott volna fenn. Példáju"; éljen elevenen a mái színé sznemzedék lelkében, emlékük áldass ők örökkéj _ - És most még azokról emlékezzünk, kik száz évvel ezelőtt első színészeink első Nemzeti Színházi előadását hallgatták. Emlékezzünk azokról, kik rosszabb időben jobban tudtak lelkesedni, kik a színjátékot játékos sz§vvel tudták élvezni és ünnepi lélekkel tették ünneppé a magyar Thalia templomában tett látogatásukat. Adja Isten, hogy a száz év utáni mai közönség is megtalálja ünnepi lelkét, hogy komédiában és tragédiában, a,színpadi illúzió örömében és bánatában, erényeiben és hibáiban is magáénak és magyarnak érezze a nemzet, tehát az önmaga színházát. Adja Isten, hogy az az eleven öröm, mely száz év előtt nemzeti tetté varázsolta a magyar szivekben szunnyadó theatráli s ösztönt és tudatossá a nemzeti gondolatot, ma ismét éljen és munkáiion...Akkor remélhetjük, hogy a közönség ismét fölépiti, amit reombolt: az állandó nemzeti színházat; akkor reméljük, hogy közönségünk lelkében is fölépíti és soha többé le nem rombolható, örökimádó templommá emeli a nWi kultúra Ifegjar fazeti . Ssi^

U - oKSZteos LEVELTAR ~" K szekció