Napi Hírek, 1937. július/1

1937-07-10 [0397]

/Az ügyvédi rentartásról szóló törvényjavaslat, I. folytatás./ o Vv/Vv A törvény hatálybalépésének előkészítése érdekében minden ügy vádi kamara legkésőbb a folyó évi október hó végéig közgyűlést tart, amelyen az uj törvény szabályai szerint megválasztja a kamara szerveit: a választmányt, a tisztikart, a fegyelmi biróság ós az összeférhetetlenségi bíróság tagjait. A törvény tehát kellő időt biztosit a választások nyugodt, megfontolt elő­készítésére és lebonyolítására. Mindaddig, .míg a kamara uj szerveit meg nem választják, a régi szervek a régi szabályok szerint folytatják működé­süket, az UT szervek azonban a megválasztás napján megkezdik az -uj szabá­lyok szerint működésüket. Ettől az időponttól kezdve a kamarai választmaiy veszi kezébe a törvény végrehajtásának munkáját. A rendelet kifejezetten elő is irja, hogy a választmánynak kötelessége gondoskodni arról, hogy a törvény zavartalan hatálybalépése és végrehajtása biztosíttassák. A rendelet világos áttekinthetőséggel 36 paragrafusban, tehát aránvlag röviden meghatározza a választási szabályokat, még pedig külön azokat, amelyek a közgyűlés hatáskörébe tartozó válászxásokra vonatkoznak s külön azokat, amelyeket a választmány által foganatosított választásoknál kell alkalmazni.- Gondoskodik a rendelet az ügyvédi kamarák országos bizott­ságának megalakulásáról és működésének zavartalan megindulásáról. Részlete­sen szabályozza a felvételi bizottság szervezetit, eljárást és ügyvitelét. Egészen ui alapon szabályozza az összeférhetetlenségi eljárást, megvalósítva a közérdek körültekintő szolgálata mellett a legteljesebb egyszerűséget és gyorsaságot. Ugyancsak gondoskodik a törvény a fegyelmi bíróságok eljárásának zavartalanságáról; - pártfogó ügyvédek kirendelésének egyszerűségéről és alaposságáról. Meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján kétségek nélkül érvényesülnek a törhrénynek azok a rendelkezéseiamelyek csak a bizo­nyos hosszabb gyakorlattal rendelkező ügyvédeket jogosítják fel arra, hogy a felsőbíróságok előtt tartott tárgyaláson részt vehessenek. Gondoskodik a rendelet arról, hogy a törvénynek az ügyvédi működés folytatására alkalmas lakás igazolására vonatkozó rendelkezései minden szük­ségtelen zaklatástól menten érvényesüljenek. Meghatározza a rendelet a'zoka^'a '^abálvokat, amelyek a törvénynek egyik nagyjelentőségű uj intézményét, a helyettes ügyvédség intézményét az életbe átültetik. Rendelkezik továbbá a rendelet a m.kir. Kúria ügyvédi tanácsának szervezetéről és működéséről, a tanács hatáskörébe utalt ügyekben felmerülő elvi kérdések eldömtőséről s az egységes bírói és ügyvédi vizsga­bi zottságról. Elrendeli a rendelet azt, hogy ha az ügvvédjelöltek névjegyzékébe bejegyzett ügyvédjelölt az egységes bírói és ügyvédi vizsga letétele után azt,kéri, hogy mindaddig, amig az ügyvédek vagy helyettes ügyvédek névjegy-­zekébe felvétel végett előterjesztett kérelme tárgyában érdemben nem határoz­nak továbbra is az ügyvédjelöltek névjegyzékében maradhasson és ennek alap­ján az ügyvédjelölteket megillető jogokat gyakorolhassa, kérelmének helyt kell adni, a névjegyzékben azonban fel kell tüntetni, hogy az illető ügyvéd­jelölt az egységes Dirói és ügyvédi vizí-át letette. Különösen jelentősek a rendeletnek öt részre tagolt átmeneti ren­delkezései , amelyek gondoskodnak arról, hogy a magyar ügyvédségnek törté­neti hagyományokon alapuló szervezete es működése minden" zökkenő nélkül illeszkedjék bele azokba az alapelvekbe, ameÍveken az u' ügyvédi rendtartás felépül. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Oldalképek
Tartalom