Napi Hírek, 1937. június/2
1937-06-16 [0396]
o- H/K /A pénzügyi bizottság ülése.JjK folytatás,/ : Ezek elseje, hogy a hiteleza számíthasson arra, hogy megkapja követelésé;. Annakidején a rendkívüli viszonyok között helyes, sőt szükséges volt a gazdaadósok védelme, ma azonban a védelem fenntartása többet árt, mint használ, elsősorban magának a gazdatársadalomnak. Véglegesen rendezni kell - a kisemberek megfelelő kímélésével - a gazdaadósságokat, de rendezni kell belföldi viszonylatban az összes régi adósságok kérdését is, függetlenül a külföldi adósságok végleges rendezésétől. A belföldi adósságok > rendezésénél a főszempontnak annak kell lennie, hogy helyreálljon a bizalom s ezzel fokozódjék a takarékossági hajlam. Amíg ennek folyományaként a betétképződés újból meg nem indul, nem lesz egészséges a hiteléletünk s a termelés nem fokozható észszerűen. Továbbmenő törvényhozási.intézkedésekre vagy kormányzati irányításra nincs szükség. Kis pénzintézeteink a PK és az OKH, nagybankjaink a Nemzeti Bank irányítása mellett a jövőben is meg fogják találni a hitelnyújtás helyes módját, ha rendelkeznek a bőségesebb hitelnyújtáshoz szükséges anyagi eszközökkel. A mai időket nem tartja alkalmasnak gyökeres adóreformra. A ma véghezvitt adóreform éppúgy nem érné el célját, mint aznl922-évi. Helyesli a pénzügyminiszternek azt a törekvését, hogy a kisemberek adóterhen csökkentsen. Ezen az uton tovább kell menni a csak házzal vagy törpebirtokkal renetdkezők adóterhének enyhítésével, mihelyt ozt a pénzügyi helyzet megengedi. Különösen ajánlja a bérbe nem adott falusi házaknál a házosztályadó újbóli behozatalát i a mai házbéradó helyett. A magánalkalmazottak különadójának mérséklését azonban csak akkor és annyiban tartja helyénvalónak, amennyiben egyidejűleg a közalkalmazottak leszállított illetménye megfelelően felemelhető. A társulati adótörvény mai szövegében is biztosítja a vállalatok valóságos nyereségének megadóztatását,csak jól kell végrehajtani. Ha a végrehajtás során szerzett tapasztalatok a törvény egyes rendelkezéseinek szabatosabb körülírását mutatják indokoltnak, ezt mielőbb meg kell tenni, mert a társadalmi béke érdekében nem kívánatos, hogy a köztudatba az a felfogás menjen át, hogy a nagy_vállalatok az őket jogosan terhelő adók vagy annak egy része alól kivonják vagy kivonhatják /agukat. A társulati adó tételének felemlésével nem éri el a pénzügyminiszter a^ adóteher igazságosabb megoszlásának célját. A társulati adó az üzemköltség egyik eleme, minden vállalkozás igyekszik áthárítani ezt, mint az üzemköltség többi elemeit a klientúrájára. A pénzügyminiszternek aligha lehet ez célja. Ha.a a kormány mégis a társulati adó felemelését fogja javasolni, - bár ez most is elég magas,? Budapesten az összes adópótlékokkal együtt az adóköteles jövedelem 38.64 százaléka - megszavazza ezt a javaslatot s az érdekeltségeknek is ezt ajánlja, hogy nyugodjane.k bele. A társulati adó tételének megítélésénél nem", hagyható figyelmen kivül. az, hogy az ezáltal az adó által sújtott nyereség az azt élvező egyedek jövedelmében és vagyonában újból jövedelem- és vagyonadó alá esik, illetve kellene, hogy essék. Itt kell megfogni a kérdést. Tényleg tűrhetetlen és sok érdekellentétnek és az egyes foglalkozási ágak közötti elkeseredésnek oka az, hogy a nem fundált jövedele-m és ingóvagyon egyes kivételektől eltekintve nem fizeti azt a jövedelem- és vagyonadót, amit fizetnie kell. Itt sem a törvényekben, hanem a végrehajtásban van a főhiba. Jövedelemadó-adminisztrációnk teljes csődjét mutatja, hogy nálunk a jövedelemadó a rendkívüli pótlékkal együtt az 1937-38 évi költségvetés szerint 36 millió pengőt jövedelmez, Ausztriában pedig a pótlélokkal együtt 160 milliót. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
