Napi Hírek, 1937. június/2

1937-06-19 [0396]

G-u/Vi /Egyesitett bizottság ülésének I. folytatása/ Tóth Pál kiemelte a javaslatnak a munkavállalók egészságügye érdekében tervezett helyes intézkedéseit". 'Felhívta a figyelmet „ a közegészségügyi személyzet, a gyógyszerészek, és a kórházi ápolók különleges helyzetére, akiknél nem lehet megvalósítani a nyo 1 có rai munk ai d ő t. Fellner Pál az ipari termelés nevében ölömmel üdvözölte a Javaslatot, amely a szociálpolitika terén lényeges haladást jelent. Rámutatott az ipari termelés szociálpolitikai fontosságára, annak a számnak az alapján, hogy a gyáriparban foglalkoztatott munkás átlagos ' évi keresete a hivatalos statisztikai megállapítás szerint 1440 pengő . ' Ez a szám szembeállítva a mezőgazdasági 452 pengőnyi átlagos keresettel , mutatja, hogy az iparfejlesztés hangoztatása nem puszta frázis, hanem az ország küiturnivojának emelésére"a leghatásosabb eszköz. A munkabérek emelkedése természetszerűleg drágitólag fog hatni a termelésre s ezért vigyázni kell, hogv a törvényjavaslatban ne maradjanak bizonytalanságok," amelyek ismeretlen terheket jelenthetnének, Szeretné a tisztviselői kérdést egyes vonatkozásaiban a munkáskérdéstől. '. elkülönítve látni, mert nem érdek, hogy a tisztviselőt mechanizálják, ami egyébként sok vonatkozásban a termelés és értékesítés veszélyeztetése nélkül nem is vihető keresztül. Vázsonyi János első lépésnek tekinti a javaslatot, amely mint kerettörvény sok hiányt mutat. A korlbbi terve ze 16K a kereskedelmi utazókra és ügynökökre is'vonatkoztak, ezek az intézkedések azonban hiánvoznak e javaslatból, holott rájuk is feltétlenül ki kellene terjeszteni a javaslat intéz, édeseit . Kívánja a túlóráztatás rendszerességének megszüntetését. A fizetéses szabadság kérdésében a javaslat hiányos, a régebbi tervezet megfelelőbe. Minden tekintetben megkülönböztetést kér egyrészt a nagyüzemek és nagyvállalatok, másrészt a kiskereskedők, kisiparosok, általában a detail-kereskedelem között, az, utóbbiak teljesen eltérő természeténél fogva. Külön elbírálás alá tartozik a vendéglátó-ipar. Sürgette a magánalkalmazottak nyugdíjügyének rendezését. A szociális szempontok kidomborítása mellett azt lát ja'legfőbb feladatnak, hogy a minimális munkaidő bevezetésével a magánalkalmazotti karban legerősebben jelentkező munkanélküliséget csökkentsék. 'Rajniss Ferenc rámutatott arra, hogy azért kell kerettörvénynek lenni c javaslatnak, mert a dokmatikus szociálpolitika alapján már nem lehet megoldani a kérdéseket, hanem arra van szükség, hogy minél jobban érvényesüljenek az egyes foglalkozási ágak igényei. Kiemelte, hogy nem különféle politikai"pártok vagy szervezetek óhajai valósulnak itt meg, sem nemzetközi szervezetek kívánságai, hanem a magyar népi, nemzeti szociálpolitika eredménye ez a javaslat, Czirják Antal . ."_ - kijelentet e, hogy szociális javaslatról lévén szo - bár a bírálat jogát"fenntartják maguknak - a független kisgazdapárt elfogadja a javaslatot. Kívánja, hogy az áoarügyi minisztérium mint munkaügyi"miniszterium is munkálkodjék és generális programmot ad ion valamennyi szociális problémáról, amelyeke t alulról a legszegényebb rétegeknél keze! jen megvalósítani. Tőkék .is rendelkezésre állanak erre a célra az OTI, MjLBI, valamint az. életbiztosítók ..díjtartalékainak helyes felhasználásával, Sürgősnél tartja a magánalkalmazottak nyugdíjkérdésének és elvetett nyugdi jpénzeik kérdéseinek megoldását. Végre Is 1 minden alkalmazottnak az" a'törekvése, hogv öregkorára biztositya légy® , /Folyt.köv.7 ' " ORSZAÍiOSLEVÉLTÁR