Napi Hírek, 1937. június/1
1937-06-02 [0395]
Grü/Vi /Pénzügyi bizottság ülésének I. folytatása/ Lázár Andor igazságügyminisztor Bassay Károlynak a.rv. a kijelentésére, hogy az ország gazdasági helyzetének és az" államháztartás egyensúlyának stabilitása folytán a felhatalmazás meghosszabbitására nincs szükség, megállapította, hogy kétségtelen"! történtek ilyen nyilatkozatok és ezeknek volt is alapjuk, de az a körülmény, hogy Burópa és az egész világ hullámzó gazdasági és pöli' i-.ai hely zeteb en' i - agy aro rs zá.<; államháztartása 'valamivel job b helyzetbe került, 1 még nem jelenti azt, hogy az állami intervencionizmus, amely özeknek a viszonyoknak következtében az egész világon tapasztalható', csök _ont vagy szükségtelenné vált volna. Bár valóban egy nyugodtabb gazdasági helyzet' "felé haladunk és bár azok a bajok, amelyek ezt áz állami int ervencioni zmust itt is indokolttá tették, ujabban csök :entek, azért mégsem merné azt állítani, hogy nélk'-lözhetnők"o.zpknak az intézkedései:-nei megtételét, amelyek ezen a" téren eddig is szüksé esnek mutatkoztak. Különben is meg lehet állapítani, hogy az utóbbi id3b ot a 33-as bizotts te elé terjesztett rendeletek szarja csökkenőben van. Ezt az irányzatot helyesli es tőle telhetőleg a jövőben is arra törekszik, hogy a 33-as• bizottság elé csak olyan intézkedések kerüljenek, amely ok az 1931:XXVI. t.c. legszigorúbb értelmezése szerint odatartoznak. -ügyben osztozik a felazóíalóknak abban a véleményében, hogy az 1931:XXVI. t'.c.bon foglalt felhatalmazást nem lehet kitérj észt őleg kezelni.-k parlament ellenőrzése alól különben sincs kivonva a 33-as bizottság működése, egyrészt a jelentéstétel kötelezettségénél, másrészt pedig a 33-as bizottságnak annál a jogánál'fogva, hogy minden kérdést a plénum e?.é vihet. A 2. §-ban foglalt büntető rendelkezések kérdésében utalt arra, hogy az 1931 évi XXVI. tü,c. 9. §-ábnn a gazdasági és hitel életet érintő nirekre vonatkozó tényállás megáiliapitása azonos szavakkal történt, mint ebben a szakaszában. Igazat adáHássay Károlynak abban,_hogy önnek a szakasznak a rendelkezései egy általános b untét őt prvény könyvbe, illettének bele és ba sor kerülne a ountetőtörvénykönyv bizonyos rendelkezéseinek módosításéra, akkor ezt a szakaszt át kellene vinni abba a munkálatba is. ífem helyeselheti azonban a felmerült aggodalmakat. Zsitvay Tibornak akt a kijelentését, hogy ez a szakase Barnekies-kard akar lenni és ezért célszerű, ugy értelmezi, hogy vannak törvények amelyek mar létezésüknél fogva hatnak és puszta létükkel elérik azt a hatást, amelyet céloznak, úgyhogy nincs is szükség arra, hogy alkalmazásra kerüljenek. Túlzott optimizmus volna azonban azt gondolni, hogy a szőbaníorgó szakasz is elérné puszta létezésével azt á célt, amelyet szolgálni'kivan. A szakasz ellenzőivel szemben hangsúlyozza, hogy ennek a szakasznak leglényegesebb kritériuma a valótlanságon van", kizárt nem osztozik Buchinger Manónak a véleményével, mert nem hajlandó a törvényekkel védett éraekeket olyan módon csoportosítani, hogy a hazigságok védelmét az igaz védelmével egyenjogúsítsa. Felhívta Rassav Károly figyelmét arra, hogy bizonyára nem vette tekintetbe a büntetőtörvénykönyv 75. §-át, amelynek értelmében azt a ténválladékot, amely vétségnek minősül, ha gondatlanságból követik el,, csak 'akkor büntetendő, ha azt a törvény Külön is megállapítja, vagyis ha vétségnél nincs a gondatlanságnak mint a büntethetőségttek a kritériuma megállapítva, akkor csakis a szándékosan elkövetett vétség büntethető < és°u;yanez vonatkozik erre a szakaszra is. Szándékosság szükséges az itt foglalt bűncselekmény elkövetéséhez, mert ha gondatlanságból követik el ; ' óikor a büntetőtörvénykönyv 75. §-a értelmében vétségként nem büntethető. , >. ..... . Ez a szándékosság a valótlan hírek tudatos terjesztésére vonatkozik./íolvt.köv. 7
