Napi Hírek, 1937. május/2

1937-05-30 [0394]

/Kormányzó Szegeden. f oly tatás./ - S Szeged főteréről kivezető utat beboltozó kapu pedig, a Hősök kapuin legven örök szimbóluma az élet kapujának, amelyen át uj, tisztultabb magyar élet felé vezet az ut Horthy Miklós nyomában. /Hosszas éljenzés../ _ Horthy Miklós a na gy összeomlás után, amikor botor fenek és bűnös kezek a sárba tiporták, itt emelte fel-ujra a magyar nemz2<ji lobogót /iiiagy és lelkes éljenzés/ és ezen az uton indult el uj idők, de oro k magyar célkitűzések fe lé. A Hősök kapuia előtt tegyünk szent fogadalmat, hogy mindannyian hi ttel, bizalommá 1, lelkesedés sel,/ elszántsággal fogjuk követni őt álmagyar élet munkás, küzdelmes, áldozatos utján, a nagy magyar orszag­eoitó'k - Szent Istv-n, IV. Béla, Zrinyi Miklós, Széchenyi Tstván es a töb­biek - nyomában. . - Hódolattal kérem Főméi tóságu Kormányzó Urat, hogy az emlékmű leleplezésére és a Hősök ^apujának megnyitására kegyesked­jék megadni az engedélyt. A miniszter n3gy tetszéssel és tapssal fogadott beszéde ut~'n a kormányzó megadta az engedélyt az emlékmű leleplezéséhez. A két pillér' tövéoen felállított hatalmas kőszöbrokról lehul­lott ezután a lepel ás közben a Fogadalmi templom tornyában megkondult 3 hősök harangja, maid utána megszólalt., Szeged valamennyi templomákak minden harangja és eldördült huszonegy ágyúlövés. & katonai zenekara himnuszt játszotta s a közönség felállva helyéről némán hódolt az elesett hősök em­lékének . ti korm-nyzó nemzetiszínű szalaggal díszített hatalmas . koszorút helyezett el az egyik szobor talapzatán, majd a hősi kapu al­kotói, Pogány Móric műépítész, Aba-Novíák Vilmos festőművész ás Lóte Eva szobrászmüvász kíséretében megtekintette az emlékművet. Ut-'na került sor áldani tők Háza felavatására, fi Tanítók Háza si tanyai és falusi tanítók gyermekei számára épített internátus, a melynek he j ara ta a Hősök kapájának egyik boltive alatt nyílik. » kormányzó előbb még hosszasan elbeszálgetett^az itt felsorakozott vitézekkel, - va lamint a kiskundorozsmai elemi iskola dis zlevente-csapatána k tagjaiv?>ÍY Kíséreté­vel együtt magyarruhás iskolásgyef mekek sorfala körzőt t vonult fel az in­tex-rnátus dísztermébe. ^^JCTH^AA <M^fojUr$ Miután Honthy Miklós ésfelesége a^diszemelvényen elfoglalta helyét. Hcman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter köszöntötte őket. Beszédében rámutaéott arra ; hjbgy boldogult elődjének, gr^f Klebelsberg Ku­nónak számtalan alkotása kőzött a legnagyobbak sorában foglal helyet az 1930. évi VII. törvénycikk, amelyben a kulturpolitikus és az érzo em­ber szivével e-ondoskodott azok gyermekeinek neveléséről, akik a magyar nemzet gyermekeit nevelik. Ebben'a törvényben Klebelsberg Kunó gróf meg- ­teremtette az alapot a tani tógyermekek elhelyezésére létesítendő interná tusok felállítására. Szükség van - mondotta a miniszter - az ilyen interná­tusokra, mert a magyar nép^ áanitóinak egy része,a leglelkesebbek, akik vala­mennyien tanyán, eldugott kis helyeken munkálkodnak,navelik a magyar nép gyermekeit, nincsenek abban a helyzetben, hogy gyermekeiknek megadják a középiskolai oktatás lehetőségét. Az államnak, a közületnek, a társadalom­nak kell tehát ezukrcl a gyermekekről gondoskodnia. A törvény által létesí­tett alsp felhasználásával a_z országban hárnm ilyen la ni tők Háza létesül t Az első a most elkészült szegedi állami internátus, a második a pécsi^ka­tholikus internátus, -melynek épi+ését a jövőre' kezdik meg, a harmadik a debreceni protestáns internátus, amelyet két év múlva kezdenek el épite­/f„Ut. réO ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K székem

Next

/
Oldalképek
Tartalom