Napi Hírek, 1937. május/2
1937-05-26 [0394]
/ K án^a külügyminiszter boszádcnok jjfjjj-folytatása/ A legutolsó időben nagyon sokat hallunk a kisantant gyöngüléséről, sőt bomlásáról is. Még pedig non olyan oldalról hangzanak cl ezek a jóslások, amelyek a kisantanttal szeriben ellenséges álláspontot foglalnak cl. Hiszen a kisantant parlamentjeiben is tárgyalták ezt a kérdést. De napirenden iártották az egész európai sajtó, ebősorban a francia lapok, amelyek nyiltan tárgyalták a kisantant válságát, veszélyeztetve látták azt a jóviszonyt, ar.ely eddig Franciaország ős a kisantant államai között fennállott ós azzal próbálták magukat vigasztalni, hogy a Franciaországgal olyan bensőséges kapcsolatokat fenntartó Angliának fclfcgyverkezóse megteszi majd a hatását az egyes, már erősön ingadozó kisantant államokra is és visszatereli őket a nyugati nagyhatalmak ama csoportjába, anelynek szuperioritásához nózetftk szerint fegyveres konfliktus esetén kétség egyáltalában non férhet. A magara részéről a kisantant bomlásáról forgalomba hozott hirekot legalább is túlzottaknak tartom. Régi tapasztalat mutatja, hogy hosszú, nehéz időkön keresztül karöltve küzdő országok szövetsége non egykönnyen ősik szót, a kohézió gyengülése ós lemorzsolódása mindig csak lassan és fokozatosan megy végbe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kisantant meg tudta őrizni régi tekinélyét és hogy valamikor nagy befolyása ma is vitathatatlanul fennáll. Ennek a hármas kombinációnak vezető államié rfiai tudvalevőleg mindig az együttműködés szorosabbátétclére és kimélyitésére törekedtek; 1933-ban kidolgozták az ismeretes uj statútumot azzal a magasratörő céllal, hogy a három állam politikai, gazdasági és katonai együttműködésének egységesítése utján államszövetséggé alakuljon, amoly 45 millió lakosával és nagy természeti erőforrásaival nagyhatalmi tekintéllyel léphessen fel és fogasson bc az európai politika intézésébe. /Folyt.köv./ * ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
