Napi Hírek, 1937. május/2

1937-05-26 [0394]

t n • 7.Az -alábbiakban közöljük báró Krucnina Károly dr. miniszteri " osztályfőnöknek a, IX. Szegedi X Ipari Vásárt megnyitó naszádét ./Keretet rCesoub aduno./ -Az ipari vásár: rádium-parány,röntgenszem.amely belesugárzik a nemzeti társadalom titokzatos vérkeringésébe.fölt árja előttünk a nemzettest gazdasági idegrendszerének mozgalmas működését és ha zavarokat észlel,sürgős beavatkozást, hatékony segítséget követel, - ha pedig egészséges viszonyokra dérit fényt.akkoi pazar kézzel ontja, - miként ez a most megnyiló IX. Szegedi Ipari Vásár, a kincseket,az ipari termelés remekeit. A IX. Szegedi Ipari Vásár kereteben a kézműipar, háziipar, a népművészet,részben nagyipar és az iparművészet látványos bemutatóján jelenhetünk meg. Az ipari vásár összesített propaganda az iparosság egyetemessége számára,amelyen bizonyságot tesz a magyar fajban rejlő kezdeményező erőről, alkotókészségről kézügyességről és művészeti érzékről. De vizsgaalkalom a fogyás ztóközö na ég számára is, hogy megismerje a magyar ipari termékeket, azokat értékelje és arra az elhatározásra buzdítsa,hogy szükségleteit a magyar iparosok iparcikkeivel elégítse ki. Szeged város ipari törtenete párhuzamos Magyarországéval. A vásári megnyitó azonban nem alkalmas keret arra,hogy sorra vegyen és elismeréssel ismertessen valamennyi iparvállalatot,amelye k értékes ésnasznos oszlopai,-tényezői, legyenek bár gyárak,vagy kisipari telepek, - elárvult nemzetünk boldogulásának kegyeret és megélhetést nyújtanak honfitársainknak, tanulmányozásra méltó nevezetesé goi Szegednek, e nagy alföldi metropolisnak, -de termékeik,melyek az ipari vásár gazdagságát es pompáját növelik,egyébként is önmagukban ,mindén szónál szebben.minden dicséretnél szinesebben szólnak. Szeged város és vidékének iparossága büszkén, öntudattal hivatkozhatok arra,hogy Szeged nagysága tekintélyes részben az o szorgalmas munkájának eredménye. Öt év múlva 100 esztendeje lesz,hogy Kossuth Lajos, nem ugyan Szegeden,hanem Pesten az ország első ipari kiállítását 1842-ben megrendezte. Kossuth Lajos már akkor az iparfejlesztést tette nemzeti politikájában célkitűzései tengelyévé. Kossuth Lajoshoz sok emlék fűzi Szeged városát. Q .nevezte Szegőd népét a nemzet büszkeségének é~> az elárvult haza oszlopának. ín is annak nevezem. De Kossuth Lajos meg is eskette Szeged népét a mindenható Istenre,aki védi az igazságot és megbünteti a hitszegőt,hogy hazánkat védeni fogják,mig lesz közettük, egy.ki a karját felemlheti. Szeged népe esküt tett erre és esküjét megtartotta. Végighullatta vJrót a haza szent földjén a szabadságharcban.mig zsarnoki hátainak ki nem csavarták kezéből a fegyvert. Azután végigszenvedte az abszolutizmust,át.szenvedte azokat a gazdasági válságokat, melyek abban az időben akadályozták,hogy amit harctéren elveszítettünk, gazdasági téren visszaszerezhessük.Szeged népének szorgalma és elszánt kitartása azonban mégis meghozta a maga gyümölcsat és a viloghaboru,mar virágzó nagy város magyar népét kiáltotta harci zászló alá. Szeged népe is.net ontotta vér ét a hazáért és védte az elárvult hazát,majd átszenvedte az osszeoml^t?Trianon csapásait .melyek elszakított & kör nyékét, gazdasági hát terét. Szeged városa azonban nógis él,nehezen,de él,mert lakosait;törnet:étlen kitartás,hit és munkaszeretet Hatja at, Ez a IX.Szegedi Ipari Vásár káprázatos bizonyítéka annak hosv Szolod népe,hogy a magyar,annyiszor lesújtva,annyiszor letiporva, tSaiHéntífBnix gpnán? mindig újra éled. Reméljük,hogy ^terjesztett szárnyaival fényes fejlődés utján repül majd előre! ORSZÁCOSÍFVFITÁR VF Ebben a renényben a v&árt megnyitom. ORSZÁGOS LEYULFAR /Éav, Kszckc10