Napi Hírek, 1937. május/2

1937-05-25 [0394]

Ch Ha/K Genf, május 25. /Magyar Távirati Iroda/ A Courier de Ganeve mai számában vezércikket közöl "A nep­kisebbs'gek védelme és-a jogegyenlőség" cimmel. A magyar bén földje gazdag­sága fo Ív tán, a világ legboldogabb népe lehetne - iria a cikkíró - es mégis ez a szorgalmas, komoly, tiszteletet parancsoló magatartású nep nem tudja meg találni lelki egyensúlyát. Ennek oka - és ezt tudja minden magyar ­kizárólag a trianoni szerződés. Nem lehet boldog a magyar, mert millió és.millió testvére idegen uralom alatt sínylődik ás ezekét a magyarokat az utódai'.amok tüzzól-vass-1 megfosztja* :, nyelvükt *1 és továbbfejlődési 1 eh-t-s egüktől. Amid-n Bethlen István gróf, ez az európa%erte tisztelt államférfiú szót emelt a romániai magyar kisebbségek védelmo érdekében, beszéde valóságos ostorként os pott végig a nemzeten. Bethlen beszédéből meg kellett értenie a magyarságnak, hogy az a körülmény, ho y ujabban kevesebb szó esett a romániai magyar kisebbségről, nem jelentette azok sorsának meg javulását, sőt ellenkezőleg. A kisebbségek érdekében elhangzó minden szó a román kormány részéről kegyetlen megtorlásokat jelent. Dara­nvi bölos nyilatkozatai leszerelték az ellenzéket és megnyugtatták a lelkeket. Darányinak sikerült megnyernie a nemzet teljes bizalmát. Amidon a magyar miniszterelnök késznek nyilatkozott arra, &ogy megvizsgál minden indítványt, amely a Dunamedenoe rendezésére irányul, egyben kijelentette, hogy ennek előfeltétele a magyar kisebbségek jogbiztonsága. Hangsúlyozta Darányi, hogy a magyar kisebbségek sor vsának kielégítő elrendezése nél­kül nem jöhet létre normális viszony Magyarország es a kisantant államai között. Ha azonban a lelkiismeret ellanyhulna, itt a kormány, hos^ azt m'.ndénkor ébrentartsa. A magyar miniszterelnök beszédéből^ olvasható ki, hogy Magyarország hajlandó tárgyalni Romániával a kisebbségek kérdésé­ben, de kell- eredmény híján kénytelen panaszt emelni a népszövetségnél. Az állig felfegyverkezett kisantant magas lóról beszél Magyarországgal. Ezért volt szükség Eöder honvédelmi miniszter képviselőházi beszédére, amelyben hangoztatta, hogy Magyarországna k követelnie kell a fegyver­kezési jogegyenlőséget. Kijelentette a magyar ^honvé de Imi miniszter, hogy az a nemzet, amely nem tesz meg rrindent védelme érdekében, saját sírját ássa meg. De Magyarországnak a fegyverkezéshez való joga nem lehet semmiféle alku tárgya .-A jogegyenlőség a nemzet szuverenitásának ter­mészetes következménye. Magyarország céljai világosak - fejezi be cikk ~ és azokat a legnagyobb eyilvánosság előtt tárgyal ják.Magyarország mindent elkövet, h ogy megvédje a külföldi uralom alatt szenved - népi kisebbségeinek érde­keit. Magyarország türelme példás, tekintettel arra, hogy az általános fegyverkezés közepette osak egyedül ő maradt leszffnelten. 0 Szj/Szj A volt cs. és kir. "Kária Terézia" 32. gyalogezred em­lékmii és szoborbizottsága a honvédelmi miniszter fennhatósága alatt segé­lyezési alapítványt létesített a világháborúban rokkanttá vált hős katonái részére. Ez alapítvány kamataiból minden évben, december 4.-én, az ezred emléknapján a borovai ütközet évfordulóján egyenlő mérvű segélyezésben részesül négy érdemes, szegénysorsu, volt 32. gyalogézredbeli legénységi hadirokkant, aki a világháborúban a harctéren teljesítőit szolgálatban 50-100 %-s rokkanttá vált. A segélyek az idén is kiosztásra kerülnek. JS­zért felhívjuk a felsorolt követelményeknek megfelelő 32-es legénységi hadit­rokkantakat, hogy összes adataikat, családi és kereseti körülményeiket hi­telesen igazolva közöljék legkésőbben szeptember 30-ig dr. Vándor Mihály m. kir. kormányfőtanácsos ügyvéddel. /Budapest. V. Bálvány-u 6 ./MTI/ J _ ' V ORSZÁGOS LEVKK.TÁB

Next

/
Oldalképek
Tartalom