Napi Hírek, 1937. május/1

1937-05-03 [0393]

0 L Vi/Vi London, május 3./Magyar Távirati Iroda/ Sir Raymond Beazley, a híres angol történettudós, az oxfordi és cambridgei egyetemen nyug. tanára, az angol királyi történeleitudományi társaság tiszteletbeli- alelnöke, hosszú tanulmányt irt a Contemporary Reviewben a magyar ügyről. A tanulmány részletesen ismerteti a trianoni béke súlyos igazságtalanságait, a magyar nemzet . dicső múltját és a keresztény civilizáció érdekében'tanusitott hősies önfeláldozását, a veszteségeket, amelyeket a békekötés folytán szenvedett, az utódáll mokba szorult magyarság szenvedéseit és a w-ilsoni elvek ás a kisebbségvédelmi szerzüdéseK megszegéseinek sorozatát.. Az angol közvéleményt bizonyos ké.désekbBn viéágok választhatják el Mussolinitól - igy folytatja' a tanulmány - de amit a Duce Milano.an a magyar ügyről mondott, azzal majdnem minden angol egyetérthet. Magyarországgal"a béke kegyetlenebbül oánt el, mint a többi legyőzött állammal. Híg Németországot gazdaságilag igyekeztek megnyomorítani, Magyarországtól nem várhattak óriási fizetéseket, tehát szétdaraboltak - a mesterségesen teremtett vagy megnövelt kis nemzetek nevében, amelyek mint a győztesek szövet- "' ségesei követeltok jutalmat a magyarok, azaz a francia szólásmód szerint "a németekij hűbéresei" rovására. Súlyosbítja a veszteségeket, hogy a szomszédéllamok vámsorempői Magyarországot majdnem az egész világtól elszigetelik. Az utódállamoknak két politika között választhatnak: vagy nagyon messzemenő módosításokat fogadnak el - aminek a kisebbségek sorsának enyhítésével kell kezdődnie - vagy továbbra is mereven ragaszkodnak a jelenlegi állapothoz, törhetetlenül ellenzik Magyarország talpraállását, amelynek minden mozdulatát ebben az esetben ügy kénytelenek figyelni, mint a macska az egeret és állandóan növelik naderejüket és vámtételeiket a magyar ás egyéb "veszedelmek' ellen. A törtenelem alig ismer végzetesebb és egyoldalubb eljárást, mint az utódállamok felpuaffasztása 1919-ben. A béke szerzői nem nemzeti egységeket szilárdítottak meg, hanem szedett-vedett kétes jellegű alakulatokat teremtettük. Idegen fajú, önérzetes, magasabb kultúrájú népek millióit seperték felebboznotetlenül, irgalom és népszavazás nélkül az uj államokba az önrendelkezés és a kisebbségi jogok lábbaltiprásával. Lord Newton szerint a békeszerződések tizenkét millió európait löktök maensabb kulturszinvonalról alacsonyabbra. A lord• legföljebb abban tévedhetett, hogy tulalacsony számot mondott. A kisebbségvédelmi szerződéseket gyengítik, kijátsszak, sőt megsemmisítik, a magvar nyelvet üldözik az slkapcsolt részeken. Az anerikai unitárius szövetség és a presbiteri világszövetség tanulmányi bizottságai indokoltnak találták a magyar panaszokat, sőt'megállapították, hogy a szerződésileg szavatolt kisebbségi jogok közül egyetlen egyet sem tartanak tiszteletben. Egy amerikai megfigyelő szerint a kisantant fél a népszavazástól. Tardicu őszintén kijelentette: "Választanunk kellett a népszava.ás vagy Gsehszlová. kia alapítása-között '. Hozzátehotte volna még Nagyrománia ás ftagyszorbia " alapítását is. Tardieu ujjongva irta 1921-ben: "Magyarország számára nincs irgalom , és Tardieui volt a trianoni békének és Magyarország felrarabolásának egyik főszerzője. Lansing Róbert, amerikai államtitkár, midőn szembefordult Wilsonna, kijelentette hogy a párisi békeparancsok , ha nem módosítjas azokat, súlyos veszedelmek, maradandó bajok és uj háborúk forrásai.Ez olyan biztos, mint ahogy a nappal követi az. éjszakát. Lloyd George, a békeszerződések másik szerzője, egy levelében bevallottahogy a béke alkotói_hgtáiozottsn'gondoltak a felülvizsgálás lehetőségére. . ' -TT szenvedő kisebbségek egyetlen reménysugara a Csehszlovákia álta] német kisebbségeivel kötött megegyezés. Kívánatos, hogy hasonló* egyezményeket kossenek-minel előbb Csehszloáia, Románia és Jugoszlávia magyar kisebbségeikkel. Négymillió magyar él a mai magyar-határokon -'II es ennek több mint fele az uj határok közeiébon laJkik, akik csek'ly határmódositások árán visszatérhetnének hazájukba. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - - - * K szekció