Napi Hírek, 1937. április/2

1937-04-16 [0392]

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt . Bud János elnöklésével folytatta a kereskedelem és közlekedési tárca költségvetésének részletes tárgyalás t. A kormány részéről Bor­nemisza Géza kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter és Rőder Vilmos honvédelmi miniszter volt jelen. -<ber Antal volt az első felszólaló, aki reflektált a kereskedelenügyi miniszter csütörtöki beszédére. A zárszámadásokból azt mutatta kí, hogy a kormány tulajdonjogilag engedett át ötmilliót a Hangya veszteségeinek fedezésére es a mul t évben is átengedte a Han­gyának azt az osztalékot, amelyet a Hangya-üzletrészek után élvezett. Lehetetlen, hogy a Hangya még a legkisebb kereskedői tevékenységet is ki akarja sajátítani, ujabban,hir szerint, 0I3 csekély kivitelből mint a csigafcivitel is, vezetó szerepet kivan. Sajnálattal állapitotta meg, hogy a miniszter beszédében egyetlen elismerő szót sem talált a kereske­delem számára. Legalább annyi szeretetet kérne a kereskedőknél a minisz­tertől, mint amennyit a karte llbizotts ági beszédében a kartellek iránt tanú 3Ít ott. Schandl Károly visszautasította ^ber Antalnak azt a ­vádját, hogy a fogyasztási szövetkezetek az állam támogatásából élnek. A Hangya-központ kötelékében 1450 községi szövetkezet működik. Ezeknek üzletrésztőkéjében egy fillér állami pénz sincs. A központ sem kap ál- • lami támogatást. A Hangya negyven éve tisztán társadalmi tőkével alakult. A háború alatt nélkülözne tétlen szolgálatot tettek falusi szövetkezetei az országnak, ép ugy mint a háború utáni agrárválság alatt, amikor a falusi nép elszegényedése következtében nem tudta tobbszáz falusi szö­vetkezet kinnlevőségeit behajtani. Ezeket a veszteségeket téri tette meg a törvényhozás, amikor ötmilliót szavazott meg a központ részére, hogy abbcl támogassa a falusi szövetkezeteket. A fogyasztási szövetkezetekben tömörült hatszázezer c?a Iád talán megérdemelt ennyi támogatást^ mikor a mas-á nközveti tők kényssSregyezsé gek utján ugyanekkor többszázmillió pengó­nyí tőkét vontak el'a köz tol. Ezt az ötmilliót sem kapta a központ kész­pénzben, hanem csupán kincstári utalványokban, amelyekre hitelt vehet fel ugyanazokból a forrásokból, amelyekből a nagykereskedők és részvény­t á-rs a s'ág-ok k apna k hi te 11. Gróf Sigray Antal az autóközlekedés javitása érdekében szólalt fel. Sürgette a menetirányjelző táblák felállítását és a közön-, ség oktatását. Pesthy Pál arra mutatott rá, hogy szükség van a várme­gyék utalapjára. A vármegyék saját utépitési rendszere mellett foglalt állást. Felhivta a figyelmet arra, hogy Fejér-vármagyéeen nemcsak a tör­vényhatósági utak, hanem az egyik állami ut is igen rossz karban van. Gróf Bethlen István az útfenntartás módozatainál tart szükségesnek bizonyos változtatásokat. A legjobban ugyanis az autóforga­lom rontja az utakat, amelyeket nem elég megípiteni, nanem fenn is kell tartani. Az utóbbi években nem állott elegendő összeg útfenntartási cé­lokra rendelkezésre. Az utakat állandóan kell javitani. Az is hiba/, hogy rendszerint akkor javitják az utakat, amikor legnagyobb a forgalom. Ugy kell ezt végezni, hogy ne zavarják vele a közlekedést. Nem lehet az uta­kat teljesen lezárni akkor, amikor javitás alá kerülnek. /Folyt, köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom