Napi Hírek, 1937. április/1
1937-04-14 [0391]
0 Dn § A Magyar G-azdaságkutató Intézet Imrédy Béla tn. kir. titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, elnöklésével rendes közgyűlést tartott, amelyen többi között résztvett Chorin Ferenc, Eber Antal, 'Fenyő Miksa, Fleissig Sándor, vitéz Gyula y Tibor, Hantos Elemér, gróf Hoyo-a fikas, Judik József, Keleti Kornél, Knob Sándor, Konkoly-Thege- Gyula, Koós Mihály, Koós Zoltán, Kunder Antal, Metzler Jenő, Székács Antal és a magyar gazdasági élet sok más vezető férfia. Imrédy Béla elnöki bevezetőjében kifejtette azt a meggyőződését, hogy az a vállalkozás, amely kilanc-ti'Z esztendővel ezelőtt a Gazdaságkutató Intézet felállításával indult meg, helyes volt és működésével önmagát igazolta. Az intézet kiadványai egyre szélesebb érdeklődésre tesznek szert, ami nem meglepő, mert aligha van Magyarországon intézmény, amely olyan átfogóan, oly tudományos megalapozottsággal es - hála a Központi Statisztikai Hivatal tevékeny támogatásának - olyan statisztikai alátámasztással tudná az ország gazdasági és ezzel kapcsolatos társadalmi problémáit megvilágítani, értelmezni és kommentálni, mint a Gazdaságkutató Intézet. /on A Gazdaságkutató Intézet működése hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország/ne csak a gazdasági helyzet konjunkturális fejlődése legyen r így elemnél kisérhető, hanem hogy ráeszméljünk azokra a strukturális adottságokra is, amelyeken amagyar gazdasági és társadalmi élet felépül. Ez a munka is rendkivűl nagyjelentőségű és szükséges. A háború előtti időkben Magyarország egeszén más viszonyok között folytatta gazdasági életét mint ma. Akkoriban egy 50 milliónyi lakosú, rendkivűl nagy kiterjedésű és azt lehet mondani az autarkia szempontjából majdnem ideális gazdasági egységnek voltunk*tagja, amelyen beMi, különösen mezőgazdaságunk biztos piacot élvezett. Ezt az aránylag kedvező htlyzetet előmozdította még az is, hogy az ország tőkeszegénységö-, amely hosszú történelmi folyamtnsk a következménye, pótlást találhatott a monarchia gazdagabb felének tőkefeleslegeiből és annak közvetítésével még a külföld feleslegeiből is. Ennek következtében a gazdasági és társadalmi helyzetben azok afeszültségek, amelyeknek jelentkezését ma látjuk, nem tűntek fel. I háború és a háborút követő évek egy nagy nemzeti erőfeszítés jegyében állottak, amely a gazdasági kérdéseket túlszárnyalta, háttérbe szorította. Majd jött az infláció, amely a maga lázas életütemével elhomályosította azokat a problémákat éskombly feladatokat, amelyek Magyarország újjáépítése terén reánk hárulnak. Ezután következett a konszolidációt követőleg egy ötéves Drosperitási periódus, amely egybeesett a világgazdaságvirágzásának idejével, jött a külföldi kölcsönök beáramlása, a neazeti jövedelem kiegészítése ezzel-a külföldi tőkével és mindez ismé-t eltakarta előttünk a való helyzetet. Tulajdonképen csak 1930/31 óta jutottunk oda-, hogy az ország gazdasági helyzete a maga valóságában álljon előttünk. Valószínűleg ez az egyik fő oka annak, Hogy most annyi társadalmi gyúlékony anyag halmozódott fel és aranyi feszültség j elentkezik, hiszen az ország szegénységét sok oknál fogva nem ismerhettük fel idáig és nek láthattuk azt. hogy tulaj donképen mily csekély eszközökkel rendelkezünk nagy n robiémáink megoldásához. Most, ennek a so v szenvedéssel együtt' a tisztábban látást is lassan-lassan meghozó periódusnak a hatodik-hetedik esztendejében találunk rá tulaj donképen a kíindulópontra,ahonnan az crszág újjáépítésének utjai kiágaznak'és most eszmélünk rá azokVa az eszközökre és ezen eszközök csekélységére, amelyek feladatunk megoldásához rendelkezésünkre állanak. . ' , /Folyt, köv./ » . i. / _
