Napi Hírek, 1937. április/1

1937-04-13 [0391]

Láz^r Andor igaz ságügyminiszter ezfetán sorra foglalkozott a felszólalók által felvetett kérdésekkel. I vita szónokai azt kívánták - mondotta - hogy az igaz ságügyminiszter tekintse legfőbb kötelességének mindenkivel szemben egyformán a törvény egyenlő alkalmazását. Az az i gazságügy mini sz te r, aki ennek nem tenne eleget, nem érdemelné meg, hogy ezen a helyen egy percig is megmaradjon. Nem elég azonban, ha az igazsagügyminiszter időnként ilyen elvi kijelentéseket tesz, az a kérdés, hogy ez cselekedetekben miképen nyilvánul meg. Nem szoktam túlságosan gyakran igénybe venni a nyilvánosságot és nem doboltatom ki minduntalanul az igazságügyi kormányzatnak bizonyos jelenségekkel szemben elfoglalt álláspontiát - amelyet egyébként sz egész kormány oszt - most azonban felhasználom ezt az alkamat arra, hogy határozott nyilatkozatot tegyek. Kijelentem, hogy a kormánynak elhatározott szándéka, hogy mindennemű törvényellenes cselekedetet, bárki bármilyen oldalon kövesse is azt el, egyenlő mértékkel és egyenlő szigorral megtorol tat. A miniszter ezután a magánjogi és büntetőjogi kodifikációval kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Rámutatott arra. hogy tévedésen alapul Ernszt Sándornak az 3 megjegyzése, mintha a részvény jogi reform tekintetében az utóbbi időben nem történt volna semmi. A részvényjogi reform kérdésében hosszas előtanulmányok után,-amelyékbe a külföldi részvényj ogok tanulmányozása is beletartozott - körülbelül háromnegyed évvel ezelőtt összeállittattá azokat'3 kérdéseket, amelyek a reform kapcsán törvényes eldöntést igényelnek. Ezeket a kérdéseket kérdőiv alakiában a bíróságok vezetőivel s a jogász és gazdasági érdekeltségekkel közölte-. A válaszok sokszáz oldalra terjednek, feldolgozásuk már megtörtént és most foglalkozik azzal, hogy a válaszok figyelembevételével eldöntse, milyen rendelkezések veendők fel a no ve 31 ári s törvénybe. Ha ez megtörtént, tájékoztatni fogja a közvéleményt az igazságügyi kormányzat elgondolásairól. A magán-jogi polgári törvénykönyv tervezetevei kapcsolatban elhangzott megjegyzéseket igen helyeseknár tartja. Ezek a kérdések hosszas s a bíróságok működésében megnyilvánuló kipróbálást igényelnek.A mai időkben nem tartaná nagyon célszerűnek egy,hosszú időre szóló magánjogi törvénykönyv megalkotásénak erőltetését. ' i s a jövőben is Óvatosan óhajt haladni ezen a • téren. Ami a büntetőjog terén felmerült kívánalmakat illeti, ujabb időben nagyon gyakran hallunk sokszor egészen kiváló jogászoldalról is olyan nyilatkozatokat, amelyek az 1878 évi V. t.c. félretételét és uj büntető-kodex alkalmazását kívánják. Etekintetben is nagyrészt állanak azok, afeiket az imént elmondott. Sajnálattal állapítja meg, hogy azok, akik ilyen kívánságokat hangoztatnak, súlyos ténybeli-mulasztást követnek el, ha nem mutatna!; rá arra, hogy az 1878 évi V. t.c. megalkotása óta\a magyar nemzet rendkívül bölcsen - megtartva a büntetőtorvénykönyv szerkezetét, annak ieen szépen megalkotott irányelveit - novelláris uton_potolta az idő követelményei szerint a felderülő kívánságokat. Ramuta. tett több ilyen novelláris törvényre. ISfla is folyamatban van a büntető törvénykönyv bizonyos rendelkezéseinek vizsgálata, amelynek eredményeképen aránylag rövid idő alatt módiában lesz eloállani ujabb novelláris intézkedéssel, amelyben az ujabban is konstatált hibákat megjavítja .De beígérni azt, hogy teljesen uj büntetőkodexxel áll elő, amely a mostani büntetőtörvények egész sjozatának teljes megváltoztatását és uj jáalakitását je lentené a torvényhozás mai elfoglaltsága mellett teljesen lehetetlen. /Folyt.kov./ r»Tí«i7Ár.ns 1 Í.VÉLTÁR