Napi Hírek, 1937. március/2
1937-03-25 [0390]
W Vy/Vy/Kr Katovice , március 25. Rudnik. pályaudvarán súlyos vasúti szerencsétlenség történt: a katovice-varsói gyorsvonat nekiszaladt egy tehervonatnak. A szerencsétlenségnek három halálos áldozata van; hatan súlyosan, húszan pedig könnyen megsebesültek./MTI/ o Kr/Kr/ Paris , mároius 25. /Magyar Távirati Iroda./ Paul Claudel, a világhirü francia iró, aki mint nagykövet hosjzszu évök^n-'át y.ezető szerepet játszott a francia diplomáciában, a Paris Soir hasábjain kemény birálatban részesiti a békeszerződéseket. Cikkének cime; A versaillesi szerződés romjain... - Diplomáciai állomáshelyemről éveken át figyeltem a versaillesi szerződésnek nevezett különös mö létrejöttét, fájdalmas kiegyensúlyozását s fokozatos leromlását. Ezt a müvet nem hozzáértő szakemberek, hanem politikusok hozták létre s a hosszú és kegyetlen háború szenvedéseiben végsőkig feszült, félelemtől és illúzióktól megtébolyodott népek kollektív szenvedélyei nyertek benne kifejezést. Megalkotói meguk is érezték, hogy ingatag s ideiglenes müvet hoztak létre. Ami a dunavidéki szerződéseket illeti, Claudel megállapítja, hogy Ausztria-Magyarországot önkényes, ügyetlen módon kicsiny darabkákra szabdalták. Ha csak rápillantunk a Dunavölgy térképére, fájdalmas remegés jgog el bennünket. Rosszul kiegyensúlyozott épülettömbök széditő érzése vesz erőt rajtunk. —Ausztria és Csehszlovákia, Llyod George szavait használva, két koxbászhoz hasonló. Ezek az országok szinte csak határokból állanak. Csak Európa általános fásultságának s az egyetemessé vált fáradtságnak köszönhető, hogy ez a képtelen helyzet katasztrófák nélkül fennmaradhatott. — A dunavidéki egyensúly megbontásából s a megcsonkított s megbénított népek állandó súrlódásaiból ered az a mélyenjáró betegség, amelynek kin^ait Európa még évek hosszú során óit kénytelen lesz elszenvedni. W Ha/K/Kr B e r li n , mároius 25. /Német Távirati Iroda./ N <v/A Deutsche Diplomátisch-Politisohe Korrespondenz a pápai enciklikáról/többi köztjtt a következőket irja: Az enciklikában megállapított tétel mellőzi mindenekelőtt, hogy a szentszék és a német birodalom között létrejött 1933.évi konkordátum keretszerződés maradt és a végrehajtási rendelkezések a Vatikán elutasító magatartása következtében nem léphettek életbe. A kifogástalan szabályozás hiánya riatt szükségszerűen véleménykülönbségek támadtak. Egyáltalán nem állja •* efc, fulyét az a szemrehányás: hogy egyedül az állam hibás, sőt hogy az állam követett el szándékos 'szerződésszegést. A katolikus egyháznak a népre való hatása csak akkor nem okozna aggodalmakat,, ha fennállna a biztositék, hogy a papság fenntartás nélkül támogatja és előmozdítja a nemzetiszocialista államnak azt a megingathatatlan oélját, hogy a német nép valamennyi rétegében megvalósítsa a néjaközösség gondolatát, Miután a vatikáni diplomácia érdeke a német nép nemzeti törekvéseivel szemben a mult*bep gyakran negativ módon jutott kifejezésre, ezen a téren különösen meg kell érteni a német körök érzékenységét. A Vatikán más államokkal szemben, amelyek hasonló irányokat követnek, mint a német politika,megközelítőleg sem reagál hasonló mértékben. A felekezetnélküli iskolarendszer -amelyről itt elsősorban szó van - egyébként már régefab idő óta fennáll Hessenben és Badenben, ahol a Vatikánhoz különösen közelálló párt ennek ellenére is részt^ett a kormányban és igy belenyugodott ebbe a hel^e^beR /Folyt.köv./ ORS