Napi Hírek, 1937. március/2
1937-03-24 [0390]
0 Ke/Ke § Az alábbiakban a t. Szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Dr. Hallá Aurél államtitkárnak ma délelőtt 1/2 10 órakor a vármegyeház* közgyűlési termében a közigazgatási továbbképző tanfolyam záróülésén elmondott bes zédének kiv onatát. /Keretet később adunk/ Az ip^x és kereskedelem'szerepe a község- életében* Bevezet és képen a község, köznyelven a falu szerepét vázolta. A történeti fejlődés folyamán a község, valamint a város is kezdetben gazdasági alakulat volt. A község a mezőgazdájáéi termeléshez szüksé? es csoportosulása volt a népességnek, mig a városok föltép&i ipari közpon-' okká alakultak, Ez a gazdasági jelleg az 1848 évi átalakuláskor szűnt meg, amikor'megszűnt a földesúri hatalom a jobbágy felett, a céh joga sz iparos felett. Ma a kö zs ég köziga zgatás i alakulat, amely lakosai együttélését a közigazgatás rendfenntartó szabályai szerint biztosítja és Közigazgatási szervezetének a község lakosainak gaz dssági életébe általában kevés beavatkozási lehetősége van. A 3700 város és községből szoros értelemben véve 3444 község van, amelyek közül azonban kb. 500 község még nagyobb városoknak a gazdasági érdekkörébe tartozik, úgyhogy ezeknek a községeknek ipari és kereskedelmi; élete a városokéhoz hasonló. 2800 község; kb. 2,500,000 lakossal, amelyeknek a bekapcsolódása az általános nemzeti kultúrába, iparba és kereskedelembe, a főproblóma. Ezután részletesen ismertette a háziiparnak, a kézműves iparnak a jelentőségét a községekben. A háziipar az utóbbi időben igen nagy í e jlőd est mutat és inkább értékesítésre dolgozik. A kormány ezt a fejlődési lolyamatot előmozditja tanfolyamokkal, eszközökkel. * gőpsegélyekkel és a kivitel o támogatásával siet a segítségére. Az'összes kisiparnak 58.2 százaléka esik a járások területére, ami azt mutatja, hogy a kézművesipar- a ^alu szükségleteinek kielégítésében nagy szerepet % visz. A gyáripar a falu életében kevés közvetlen szerepet játszik, inkább mint versenytárs jelentkezik a kézműves iparosokkal szemben és ez az oka annak, hogy .a kézműves iparosok'bizonyos területeket az ott lakó iparosság számára iparkodnak biztosítani, A "hivatalos álláspont az, hogy a gyáriparnak decentralizációja igen jelentős, mert ez a gyárra nézve sok előnnyel járhat ós a munkások foglalkoztatása a kézműves ipar számára ujabb fogyasztóréteget fog teremteni. Különös fontossága van a falu ipari és gazdasági életében a'mezőgazdasági iparnak, ahová a szeszfőzdék, cukorgyárak, olaj, kender, leh, stb. feldolgozása tartozik. Ezeknek nagyrésze a községekben van elhelyezve. A közüzemek a község életében is szerpet játszanak, mert hiszen a községek által űzött iparr ós kereskedelem megjelenési formája. Ezidőszerint a községekben négy mozgófőnyképüzem, négy malom, öt fürdő, két közlekedési vállalat, hat vízvezeték, illetőleg csatornamű, két takarékpénztár, 47 villany, vagy gázmű, hat közvágóhíd, 19 téglagyár, 41 kocsma ós vendéglő, néhány hiröetővallalat, 12 központi szeszfőzde, stb. működik. A kereskedelem a községekben három jellegzetes formát mutat. A kereskedéssel foglalkozni az őstermelők. Rájuk nézve különleges szabályok állanak. A kereskedelem/részben házalás utján, részben vásárok utján fejti ki a maga tevékenységét, azonban mind nagyobb a letelepedett kereskedőknek a száma, ami a házalók és a arásárok korlátozását teszi szükségessé, Az egyéni kereskedők mellett a faluban ott vannak a fogyasztási szövetkezetek, amelyeknek túlnyomó része a "Hangya" kötelékébe tartozik. Ujabban az értékesítő szövetkezetek is jelentős szerephez jutottak. Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ mintegy 640 helyi szövetkezetet tart fenn. Ismertette azután az ipa rosok és kereskdők szerepót a községek életében, az ipartestületek, ipartársulatok működését, az ipa rósok, kereskedők részvételét a közterhekben, az iparos- és kereskedő-okt 0 tást ? 8>Z ipari és kereskedelmi hitelakciót, a közs zállitás ok jelentőségét ős végül utalt azokra a lehetőségekre, amelyeknek segélyével a falu ipari és kereskedelmi élete fellendíthető volna. /Wl/ ORSZÁGOS LKVELT^IQ y± K. szekció