Napi Hírek, 1937. március/1
1937-03-02 [0389]
I Hb/Hb London, március. 2. M^^fs A spanyolországi szárazföldi és tengeri ellenőrzés előkészítése valószínűleg csak pénteken fejeződik be. Minthogy az intézkedések alkalmazása 15-20 napot vesz igénybe, az ellenőrzés teljes terjedelmében csak március utolsó hete tői kezdve fog működni. /MTI/ X Hb/Hb Paris, március 2. /Havas/ A légügyi minisztérium közli: Cot légügyi miniszter ma a Köztársaság elnöke elé terjesztette aláirásra azt a három rendeletet, amely a boulo^nei ós billancourti Farman-müvek, az északfránöia és a Mureaux-gyárak, valamint a bourgesi Hanriot gyár telepének kisajátításáról intézkedik. /MTI/ Y Hb/Hb Stockholm, március 2. /Havas/ Sandler svéd Külügyminiszter e francia kormány meghivására a közeljövőben Parisba utazik. 1 miniszter március közepére tervezi' ; .. franciaországi látogatását. /MTl/ I Ha/Tó London, március) 2. /Magyar Távirati Iroda/ Az alsóházi vita további folyamán^fander (szabadelvű e llenzékl/ hangoztatta, hogy a kormány politikájának legújabb értelmezéséből nem tűnik ki, Vájjon rregvedené-e Anglia Csehországot, na L^éme tors zág vagy bármely más ország. kámfa ÁTmsL E kérdésre adandó választól függ, hogy bekövetkezik-e a támadás.K^g van győződve arról, hogy ha Anglia megigeri ? hogy légi és tengeri hadereje t Kötelezné' a Csehország elleni támadás elhárítására* akkor a béke sokkal biztosabb volnaa N Ifjabb Henderson totur {munkáspárti ellenzéki) , * .! - nem osztia azt a nézetet, hogy Anglia a maga belát ás a szerint Ítélheti meg. hogy az alapokmány Csehország ráegsé gité sére kötelezi-e. Európa békéjét nem lehet biztosítani, ha a nyugati egyezmény, Franciaországra, Belgiumra és Németországra korlátozná Anglia kötelezettségeit. . Sir Austen Chamberlain: A kormánynak nem szabad ígéretet tennie arra, hogy háborút indít, ha nem biztos abban, hogy adandó alkalommal az ország majdnem egyhangú támogatásban részesiti ezt a döntést. Ha az ellenzék azt kérdezi, hogy mi lenne, ha Csehországot támadás érne, vájjon a közvélemény döntené el, hogy az ország helyesli ezt a ptílitikát es szükség esetén azt mondaná, hogy az összes rendelkezésre al^haderőnkkel kell felvonulnunk^/Néhány munkáspárti képviselő közbekiált: Igenis.'/ - Egyáltalán nem osztom ezt a nézetet -felelte Chamberlain, ^z abesszin válság idején sem volt egységes közvéleményünk. A közvélemény m többsége kész lett volna gazdasági megtorlásokat alkalmazni, de a gazdasági megtorlások felvetik a béke és haboru kérdését s ha azt kérdeztek volna az országtóm, hajlandó-e ilyen körülmények között ismét bevezetni az állandó hadkötelezettséget, a válasz nem lett volna kétséges. Megrendíti csalódás érte volna azt á kormányt, amely ilyen politikát kísérelt volna meg. Egyetlen angol kormánvnak sem szabad az országra olyan kötelezettséget naritani, amelynek következményeit nem láthatja el?re es amelyről nem tudja, hajlandó-e a nép a szükséges áldozatokat meghozni, abból azonban nem következik, hogy soha nem volnánk hajlandók a cselekvésre./-ljenzes/ Hogy mit tennénk, azt az adott alkalommal a nép és a parlament dönti majd el saját belátása szcsri^t. _ ,',«,„<",,.' -,i i • Sir Archibáid ^inclair, a szabadelvű ellenzék vezére: benkisem akar Angliában Ausztriáért mint Ausztriáért, vagy Csehországért mint Cshhországért harcolni, de készek vagvunk az ország összes erőit olyan rendszer felopioe-sere használni, amelyben a jog uralkodik s amelyet a biztonság támogat'
