Napi Hírek, 1937. március/1

1937-03-01 [0389]

/Mikeoz eladása. 1. folytatás./ 0 H/K Megsokasodtak tehát a falu érdekében a falu keretei között megoldandó kérdések, a falu igazgatása által megoldandó állami feladatok, a falu lakosságának gazdasági, kű^Lurális, szociális és egészségügyi szükségletei, megromlottak a fa iusi lakosság túlnyomó többségét jelent* földmivos- és mezőgazda réteg kereseti viszonyai, az igazgatási szervezet azonban amelyen keresztül e kérdéseket részbe tHikarn^nyzati uton -megválósitani kell, nagyjában ugyanaz marad. - Ez a helyzet az. amely igen nehézzé, bizonyos mértékben tragikussá teszi a falu vezetésere hivatott falusi középosztály, elsősorban a jegyzői kar feladatát, s amely miatt ennek az érdemes tisztviselői rendnek s a falu amupjyis nenéz helyzetben lévő vezető-rétegének annyi indokolatlan kritikát kell elviselnie azok részéről, akik osupán egyes tüneteket figyelnek meg anélkül, hogy az okokra mennének vissza. Mellőzni kivan ja a kérdés politikai vonatkozásait éppen azért, mert a közigazgatás aktiv munkásai között van, akik gyakorlatból kell. hogy ismerjék a jegyzői hivatalok képét, annak a munkának tömegét és azoknak a tennivalóknak sokféleségét, amelyek elvégzése ma a község jegyzői hivatalára hárul. Az általános igazgatáson kivül s a község háztartási kérdésein kivül ma ezt a hivatalt terheli a közoktatásügyi, az egészségügyi igazgatás, az idegenrenl észét, a pénzügyi, a mezőgazdasági igazgatás s a legtöbb kormányzati igazgatási ág alsofoku adminisztrációja, az ezzel kapcsolatos és reidkivül szétágazó nyilvántartási muhka. A vezető jegyzőnek minden erejét meg kell f esziteni, hogy a hivatalára háruló ügyeket zokkenések nélkül oldja még s ha teljesen meg is tud felelni kötelességeinek, osupán hivatalvezető lesz és nem juthat idő a falu vezetésére. A községi biré, aki a törvény szerint a községi önkormányzati ^ testület e nöke, a falu vezetésének szerepét a jegyzőtől csak egészen kivételes esetekben veheti át, ott ahol őt egyéni képességei erre alkalmassá teszik s alkalmassá teszi erre a birói minősegétől független társadalmi poziciója. Egyébként is azonban a jegyző szemefye, illetőleg a jegyző hivatali, és társadalmi poeiciója az. amely körül a falu középosztálya mint kristályosodási pont k@rül a legtermészetesebben elhelyezkedik, & jegyző hivatali poziciőján keresztül lehet összhaggba nozni az 'államérdeket a községi lakosság, a falu érdekeivel, ő az, aki nem részleges, hanem egyetemes szempontokat kell, hogy érvényesítsen. A község vezetését a múltban a falusi intelligencia a maga összességében tartotta kezében s nem hiszi, hogy a -jövőre vonatkozólag más kivánatosabb megoldást' lehetne találni-, ^em a falusi diplomások rendje ez s még kevesbbé a jegyző, pap és tanitó háromsága, ahogy azt egyes falukutatóink beállitani szeretik. A falusi középosztály az iskolákon keresztül tanult s diplomás rétegen kivül magában foglalja a földbirtokos és jobbmóda kisgazdaelea független egyéneit is, akiket

< a falu vezetésében való részvételre éppen függetlenségük tesz alkalmassá. Kivételes és ritka eset az, hogy a jegyző egymagában alkalmas legyen a falu vezetésére, kivételes Bset volna ez még akkor is, ha a reánenezedő hivatali feladatoK ennek a munkának végzésére neki elegendő mdőt hagynának- A vezet*szerepet az esetek általános többségében a f alíusi középosztály egyetemességének kell vállalnia, amely egyetemességben a jegyző mellett a munkából kiveszi részét a lelkészi, tanitoi kar, a falun letelepedett szabadfoglalkozásúak és a gazdaosztály, valamint más produktiv foglalkozási ágaknak, azok e tagjai, akik a mesterségükön tul munkában megnyilvánuló órdeklődéevt mutatnak a köz dolgai iránt. , ,