Napi Hírek, 1937. március/1

1937-03-01 [0389]

/Borne misza-beszéd. II. íoTtaáás./ - A szxiál-fjolitikai törekvések fontos részlete minden államban a munkaközvetítés kérdése. A munkaközvetítés hosszú éveken át a magánvállalkozás tárgya volt , amely ezzel tisztán nyereség céljából foglalkozott, később előtérbe lépett az a törekvés, hogy a munkaközve­títés ingyenes és pártatlan legyen s hogy abban paritásos szerep jusson a munkaadóknak és a munkavállalóknak, a legújabb törekvés pedig az, hogy a munkaközvetítés ellátása hatósági feladat legyen. Nálunk csak nyole hatósági munkaközveti tő működik, úgyhogy a munkaközvetítés lényegesen na­gyobb részét az ipartestületek és egyesületek által fennntartott/magánmun­kaköz ve ti tő iroda, valamint több mint 30O keresetszerü / 134/ munkaközvetítő iroda végzi. Ez a helyzet egyáltalán nem kie 1<$ git ő, a mai viszonyok között azonban, sajnos, nem gondolhatunk olyan gyökeres reform­ra, amely a munkaközvetítést teljes egeszébe n ható ágál feladattá tenné. Ma csupán arra gondolhatunk, hogy a magánirodék fokozottabb ^hatósági el­lenőrzés alatt teljes pártatlansággal eV szakszerűséggel, főként oedig valóban ingyenesen végezzék közérdekű tevékenységüket. A munkaközveti té s ilyen irányú reformjára vonatkozólag törvényjavaslatot szándékozom az országgyűléseié terjeszteni. -Elkerülhetetlenül szükséges a magána lka lmazottak munka­feltételeinek bizonyos mértékű rendezése is. Velük kancs-olathan is sok szociális jellegű kérdés vetődött fel. igy: , a legkisebb javadalmazás, a maximális munkaidő és a túlórázás kérdése, a fizetéses szabadság és a hétvégi pihenő ügye, az adózással kapcsolatos panaszok, a kereskedósegé­deknél a záróra*-kérdés , végül magánalka imázotti kamara fel állitása. A kortriánvnak elhatározott szándéka, hogy a legközelebbi jövőben beható­an foglalkozik a magánalkalmazottak szociális viszonyainak tanulmányozá­sával, aminek alátété seként az idevágó randszeres adatgyűjtést a közel­raul tban már fo 1 ysrraat ba is té t e t te. '- Nem hagyhatjuk figyelmen kiwül a dolgozó magyar - tar sa­dalom szellemi és le 1W gondozás ána k szűk sé gess égét sem. Itt a dolgozó ember munka utáni szabad idejének kellemes es hasznos felhasználási lehe­tőségeire gondolok. Ebből a szempontból világszerte ismeEt és nevezetes példakén az olasz Donolavoro nevü szervezet. 15 szervezetben a fizikai foglalkoztatás eszközei >a különféle sportok és a kirándulások, a szellemi foglalkoztatásé a szórakozások /szinház, műkedvelő dlőadás, mozgó fény kép­színház, rádió, hangverseny, ének- és zenekar stb./, valamint a továbbkép­zés /szaktanfolyamok, előadások, könyvtárok stb./. Ha az olasz Dopolavpro­hoz nasonle szervezetet a magvar állam az anyagi eszközök hiánya í'oiyián fi-éról-holnapra nem is tud létrehozni, megközelíteni vélem a kitűzött eélt vállalati, körzeti - vidéken városi - egyesületek szervezése réven. Ezeknek az egyesülete kne k ös sze ss égd alkothatna a magyar lelkiséggel te­litett magyar Dopolavoro-inté zmény t, ame lyne k vázlatos alaoi&i maris adva vannak különféle intézményeinkben, mozgalmainkban, amilyenek a néprfíüvélé­afi bizottságok, szépszámú'és virágzó vállalati egyesületek, legényegyletek a levente- a® cserkeszmozgalom, a gyermeknyaraltatási és üdültetési akció, a Népegészségügy i Múzeum, az Országos szociálpolitikai Intézet 3 a külön­féle' settlementek. - A szellemi és fizikai munkásság fejlődését még további gazdasági előnyök intézményesítése révén is kivánjuk előmozdítani. Ilyen törekvés például, hogy a munkásosztályt sajét kis családi házak^ szerzése. révén kon ervativ gondolkodásúvá tegyük. Ezt az akciót a lakásépítési Ál­landó tevékenység keretében valósi tjük meg a jelenlegi határo zmányok mó­dos i tfs ával. ' /T-, , ' /

Next

/
Oldalképek
Tartalom