Napi Hírek, 1937. március/1

1937-03-01 [0389]

0 Bü/Dn § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Darányi Kálmán miniszterelnökkel nagy tanssal és tet­széssel fogadott megnyitó beszéde után Bornemisza Géza a kereskedelem­és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter tartott előadást "Szociálpolitikánk korszerű feladatai'az mari és'ke­reskedelmi életben" címmel a Közigazgatási Továbbképző Tanfolyamon. -Ügy nemzet - mondotta többi között - egészséges gazda­ságpolitikát és ezen keresztül egészséges nemzetoolitikát csak^ugy foly­tathat, ha erre irányuló törekvésében egészséges szociálpolitika áll se­gítségére. A terme lésnek a tőke mellett egyenrangúan fontos tényezője a dolgozó ember; a dolgozó ember gondozása, 'a dolgozó emberről való gondos­kodás feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a termelés zavartalanságát bizto­sítsuk s emellett ez a gondozás egyben a nyugodt belpolitika, a társadal­mi rend és a társadalmi egyensúly érdekében sem nélkülözhető . - Manapság az emberiség túlnyomó része munkája után él s a munkája után élő ember helyzete világszerte nehéz. J3etudható ez a víláágos gazdasági visaDny oknak, de annak is, hohv a tőke az elmúlt más­fél évszázad alatt igen nagy hatalom birtokába jutott, amely hatalommal nem élt mindi g é szszerüe n és gyakran túllépte azokat a határokat, amelye­ket a társadalom érdeke, a kultúra és az emberiség haladása szab számára. Nagy vagyonok keletkeztek és félelmetes gazdasági hatalom hal­mozódott" fe 1 egyesek kezében, ugyanekkor a dolgozók aggj tömege i mérhetet­len nyomorba jutottak, ami azután kiérlelte a nehéz viszonyok közé került azono's sorsú műnké soszt ál y össze tar tozan dós ágának gondolatat, amelyből végül is a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának eszméje bontakozott ki. Amikor egyfelől a társadalmi ellentétek ily veszedelmes mértékben ki­fejlődtek, ugyanakkor másfelől az alkotóerők szabad kibontakozása a civi­lizációnak, a'technikának soha ne m álmodott, páratlan mértékű fellendülé­sére vezetett. - A liberalizmust tehát egyfelől átok, másfelől áldás ki­sérte. Itt áll mármost előttünk a nagy Kérdés: mikéoen lehet az állást megtartani és az átkot megszűntétől? a választ Jézan, bölcs, megértő szo­ciálpolitikával, hiszen valóságos bűn és könnyelműség- volna ölhetett kézzel nézni a szociális mozgalmak külföldi elfajulását, ahelyett; hpgy „józan megfontoltsággal elébe mennénk az eseményeknek és megfelelő íntéz­ke4 'sekkel nem cs ubán azt igyekeznénk elérni,'hogy a dolgozó milliók helyzetén javítsunk, hanem egyben arra is tör kednénk, hogy a munkásos z- ­tályt polgári színvonalra emeljük és visszavezessük a nemzeti gondolathoz. XI. Piüs pápa a "Quadragesimo anno..." kezdetű körlevélben megrázó szavak­kal mutat rá, hogy elérkeztünk arra a pontra, ahol habozni nem lehet: "Ha fárfiasan é s haladékta 1 anul nem vállaljuk a végrehajtást," - tudniillik a szociális viszonyok megjavítás-ára irányuló reformok végrehajtásai ­"ne álltassuk magunkat azzal, hogy a közrend, az ercberi társadalom bókéje és nyugalma a felforgató hatalmak* ellen megvédhető." - A hazai viszonyokat vizsgálva valóban megdöbbentő adatok szólnak s magyar szoci álgolitika minél erőteljesebb folytatása és kifej­leszt'se mellett. A magyarországi jövedelemeloszlás kérdéséről az elmúlt évben megiel ent Sgy mű, amely szerint Magyarország lakossága 20 százalé­kának évi "átlagos lővedelme kereten ötször akkora volt, mint a 80 száza­lékot kitevő óriási többségé. - A kormány feljes mertékben átérezte az í dok súlyát es követelményét, amikor az ésszel tartott minisztertanácsok egyikén meg álla­ni totta szociálpolitikánk követendő irányelveit. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom