Napi Hírek, 1937. február/2
1937-02-25 [0388]
L Ho/K London, február 25. /Magyar Távirati Iroda/ ^CÍÍ/A,, A z, alfSőh^z tanácskozásainak megkezdése előtt Lloyd dec-rge, aki [ezúttal először jelent meg a Házban ] VIII. Edwa rd le mondaVa éta], letette a VI. György iránti, hűségesküt, a Iái r ta a képv i s elök la js tTOlá t 1 és sze rtartásszerüen kezet]iogott a >tepeakerrel. Amidón elfoglalta helyét, képviselőtársa: megéljenezték. Az ihterpelladÖK során Fletcher képviselő megkérdezte a külügyminisztert, mit közölhet a Németország által Ausztriának ajánlott négyhatalmi egyezményről ás érinti-e az ajánlat az angol érdekeket. Lord Granborne külügyi államtitkár; Az osztrák kormány értesitette a bécsi angol követei," hogy ilyen ajánlatot soha nem tettek. Albery képviselő kérdezte" a kincstári kancellárt, gondol-e a külföldi kölcsönökkel szemben . követett politika jé] módosítására? Neville Chamberlain kincstári kancellár : A tapasztalat azt mutatja, hogy közérdek még mindig kivánja az idegen kölcsönök Angliában « való kibocsátásának ellenérzését, ezért politikámat nem módosítom. -J?u?J</ Beid*'in miniszterelnök Attlee ^rnagy kérdésére kijelentette, hogy a Ház kedden külpolitikai vitát., tart. Ezután "eville Chamberlain kincstári kancellár indítványozta, hogy a Ház fogadja el második olvasásiján a 400 millió fontnyi fegyverkezési kölcsönről szóló javaslatot. Én magam ítélem el a legsulyosobban a nemzetközi fegyverkezési versenyt - mondotta - /amelynek megsemmisítő költségeit áldásos békés célokra lehetne fordítani, ha végezetnének a népgk a kölcsönös bizalmatlanságnak és . értelmes emberek módjára tárgyalnának egymással követeléseikről és panaszaikról. Ha ehhez.a kilátások ma már nem nagyon biztatóak, még mest sem? „ .*ejl) a reményf , hogy uj érintkezési pontokat találunk, amelyek fele'slegtíssé tennék,'hogy ezt az őrültséget továbbfolytassuk a legtfégső tragikus befejezésig. A puhatolózás és tanácskozás azonban hosszú feíadatot jelent és azalatt sem maradhatunk tétlenek, mindaddig, amig nem gondoskodtunk az ország teljes biztonsáeárál és nem vagvunk képesed eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinknek. Elkövetünk mindent,-ami osak tőlünk telik, hogy megakadályozzuk a nyerészkedés túlkapásait. Az elmúlt hat évben következetesen felépítettek a nemzet hitelét, -amely most olv erős, .hogy a javasoltnál sokkal nagyobb kölcsönt is kibír, 193l-ben az államadósság évi kamatterhe 282 1/2 mülic "ont volt. 1935-ig ezt a terhet 210 1/2 millió fontra szállítottuk le és ez a 72 millió fontnyi csökkenés, majdnem elegendő a tervezett uj kölcsön kamat- és tőketörlesztési szolgálatának fedezésére. Anglia évi jövedelme 4000 millió fpnt; ehhez képest az ötéves fegyverkezési terv Í 1^00 millió fontja elenyésző csekélység. Az évi 400 millió font kölcsön Anglia évi 15kemegtökaritásának csak csekély töredéke és amig a kölcsön nem haladja ,ne g az ország tőkemegtakaritását, addig nem fenyeget a pénzhigitás veszélye. fftMrjá&MO l<t#*> . , , . , ,. Ezután Lees-őmith képvisel" adta elő a munkáspárt határozati javaslatát, amely szerint mondia ki a Ház, hogy aggodalommal figyeli a fegyverkezési versenyt, amelyet nem kisér építő jellegű külpolitika, ellenzi a kölcsönök által fedezett hadügyi kiadásokat es nem ^szavazza meg a javaslatot, amely gyengíti az állam hitelét, árdágitáshoz és a létszlnvonal sül^edésénez vezet. Indokoló beszéde során Lees-Smith élesen bírálta a kormány határozatlan külpolitikáját, ookan azt állítják, Ugy Németország nem támadta volna meg Belgiumot, ha Anglia 1914-ben világosan kijelentette volna, hogy ezt háborús oknak tekinti. Anglia, ma külpolitikai határozatlanságában mindenkit tévedésbe ejt és félrevezet. /Folyt, köv./
