Napi Hírek, 1937. február/1

1937-02-07 [0387]

Bukarest, február 7. - We&őfr. Belügyminiszteri rendeletre az 50 év óta megjelenő f "Csiki Lapok" cimét»Ciuci Lapok*-ra változtatta ét. /MTI/ o Ln/Ln — . k Magyar Távirati Iroda jelenti : Á Nemzeti Kaszinó vasárnap este tartotta szokásos évi Széchenyi omléklakomáját, tmelyen a magyar politikai és társadalmi élet nagyszámú előkelőségének jelenlétében Ravasz László református püspök mondotta cz ünnepi beszédet. Ravasz László beszédének témájául '*a mindenkori Széchenyity Széchenyit mint örök útitársat választotta. Abból indult ki. hogy vannak történelmi egyéniségek, akikhez ha visszatérünk,mindig egy lépést teszünk előre. Ilyen Széchenyi István is. Széchenyi nem egy konkrét politikai kérdést oldott mag. Nem is az a jelentőssége, hogy néhány körülhatárolt alkotást hozott létre; ez sem, hogy a magyar szellem valamelyik égtevékenysaPgétfejlesztette, vagy részideáját valósította meg, hanem jelentőssége' abban áll, hogy a nemzeti élet substantiájHhoz nyúlt hozzá és ezt E karta különbbé tenni. Ezért minden korban és minden körülmények között minden magyarnak ismétli az ő profé tí i üzenetét. Különösen ismétli a mostani magyarságnak, amely, sokkal nehezebb helyzetben van, mint voltak Széchenyi kortársai. lh a magyarság három létformában áll előttünk: & világban szótszórt áiaspora-magyarság, az utódállamok kisebbségi magyarsága és a csonka törzs magyarsága. Ha Széchenyi élne, még nagyobb fájdalmat érezne a mrgyersag mostani állapotának láttára és tanításéit még nagyobb erővel hirdetné. Ezeket^a tanításokat három' tételben lehet összefoglalni. Az első ezíxfiL magyarság lélek, a magyarság egy corpus spirituálé, amelynek nincs láthatóan kitérjedő politikai , földrajzi, faji substratuma, de ebből az következik, hogy annál erőteljesebben ki kell domborítani azt, hogy a magyarság lelkület, müveltség-tipus s lélek által veszünk rész t benne. A másik tétel az, hogy a magyarság sors. Ezt a sorsközösséget az_ jellemzi j hogy mindig az exisztenciajáért küzdött. Ezer esztendő alatt alig volt háromszor olyan ^negyven esztendeje, amelyben békésen fejlődhetett. A létért vívott szakadatlan harcban két nagy tapasztalást tett a magyar, az egyik^az, hogy léte örök kockázat, a másik, hogy fennmaradása örök csoda. Azért a qjagyar sorsközössógbe való beletartozás. mindig bizonyos vallásos színezet^, s a magyar költő szerint a legnagyobb magyar örökségből, "a szentelt fájdalom*-bél való részvétel. Széchenyi harmadik tanitása az, hogy a magyarság küldetés. Á nemzeti öncélúság gondolatát Széchenyi alakinak találta volffi . Egy nemzetnek nem az a célja, hogy hibáiban és gyarlóságaiban éljen, hanem az, hogy nemessé, erkölcsileg naggyá legyen. Ez az erkölcsi nagyság csak a kereszténység alapgondolatán valósulhat meg. Széchenyi tehát'a muló politikai és történelmi missziót alárendeli egy egyetemes és emberi missziónak. Igy van alárendelve az 8 mi történelmi küldetésünk, hogy a Dunamedencében közvetítő, kiegyenlítő, összetartó erő legyünk, továbbá az a mi öncéluságunk, hogy nemzeti mivelődésünk sajátos színeit kifejtsük és megvalósítsuk, annak a *?&gy egyetemes küldetésnek, hogy az erkölcsi rend, az emberi méltóság, a jóakarft, az igazság, a béke és a becsület nemzete legyünk.