Napi Hírek, 1937. január/2

1937-01-17 [0386]

/Fabinyi pécsi beszédének/folytatása./ S lelkünkből jövő szeretet az, amely felvétette velünk ezt' a mezt, mert Pécsnek, ennek az ősi kulturvárosnak a Télieméhez, aróulatához, civilizációjának és kultúrájának szintetikus szépségéhez és teljességéhez hozzátartozik az is, hogy legyen most félévszázados jubileumát ünnenlő olyan klubja, mint amilyen a Pécsi Atlétikai Club, amely a szellemiekben'es erkölcsiekben, művésziekben és tudományban- ékes erényekkel tündöklő, ^gazdaságilag okosan megalapozott - ahogy mondani szoktam - rendezett pénztárcájú ' városnak megvalósítja egy okos szintézisben a hivatását itt a Mafisek alján; Mert szellemi kultúra nem lehet testi derékség nélkül. Az ideál örök marad. A technika fejlődheéii: és csodálatos alkotásokkal - néha ugyan danaida-sjándékokkal - ajándékozhatja meg az emberiséget, de a műveltség: tulajdonképen mindig csak ugyanabban a körben tökéletesedik és a klasszikus görös eszmény, a testi és lelki szépóóg örök eszménye marad mindnyájunknak. S ezt hivatott megvalósítani a maga kiosi mikrokozmoszában ez a város és annak istenáldotta vidéke. /Folytatása következik/ 0 Ke/Ke ü ?* 1 a m a n « a, január 17. /Ha vas/ Franco tábornok a nayas-iroda különtudósitójának tett nyilatkozatát ezután » következőképen folytatta: mi részünkön harcolókat nem külföldön toborozták a nemzet vagyonából ellopott aranyon. Bizonyos diplomáciai ügyeskedés ellenére is tisztán látja ezt a világ közvéleménye és kezd nekünk igazságot szolgáltatni. Meg Francia*rszágüan és Angliában is, qhol - tudom jói - a kojmintern akciója a legélénkebb, észreveszik a kommunista veszélyt. Az én szemet: ben ez a veszély sokkal komolyakk, mint amilyennek e két ország látja. 0k

, i

3 meggyőzödnek erről gyarmataik

1 , Jobban szeretném, ha nem volnék jo proíétaja ennek a szerencsétlenségnek ós ha Franciaország és Anglia amelyekkel mindig baráti viszonyt tartottunk fenn, jól Örködnek birtokállományán, amelyeket veszély fenyeget. - Hogy végezzek ezzel a témával, csak azt hangsúlyozom, hogy masbel, • m

nem nálunk kell ke-r^sni azokat, akik a mi polgárháborúnk esetleges külső következményeiért felelőssek. , , • • • "A H

^as-iroda tudósítója .v • megkérdezte, hogy l^drid polgári kiürítése változást okoz-e a nemzetieknek a város bevételére irányuló terveiben. Nein ' " ; ' . [hogy a fővárost kiméleteSen kell bevenni? | 0

_ i £• \& « L

"" Franci) igy válaszolt; \^r^Xa<^Hr - Semmi s^m változott. Madrid ugy fog bünkre jutni, ahogyan olor. láttuk. Az íluscasi, navalcarnerói győzelmek után és miután " csapataink Carabanchelhoz érkeztek, a vőrösöíc elkövették azt az őrültséget sőt helyesebben azt a bűnt, hogy Madridot nem adták fel. Tudom, hogy Madridnak nagy politikai jelentősége van, d& nem Madridért folyik a Háború. A vürös parancsnokság allitűtt bennünket e szörnyű probléma elé, hogy kerítsük hatalmunkba a várost, de jlegyünk/"EeliytTOTn&r\»,8t lerombolni és töméntelen ártatlan embernek okoz^rt^taláte," vagy pedig helyezzük át a háborút máshova. - Ezt a problémát másként oldjuk meg: Elfoglaljuk Madridot, de nem romboljuk le. Az elkövetkező eseményekből megértik majd azt, amiről most nem beszéihetek.Különbcn is a világtörténelemben ez az első eset. amikor « támadó kijelölt egy ki mólé ti városnegyedet a ncmkombatta'ns elemek elszigetelésére.Sbbe a városnegyedbe egyetlen bombát nem dobtunk le,ha tehát asszonyok és gyermekek haltak meg, gyilkosai^ velünk szemben állnay /Folytatása következik/