Napi Hírek, 1937. január/1

1937-01-07 [0385]

Gpi*KS?<> Minden jog fentortd/dval- Kéziratnok tekintendő -Házi yok^zoroj-itor•6X2^35*2) ^kiadás 193? január 7. /Kozma Baján. II. folytatás/ Ennek ellenére is látjuk itt-ott felbukkanni nyomait, de ne ijedjünk meg tőle, hanem kérlelhetetlenül csapjunk le rá, bármilyen formában jelentkezzék is. Mert^naivitás volna azt hinni, hogy a felforgató tendenciák a vörös sarló alakjában jelentkeznek mindig. Ezek az eszmék hasonulnak és burkolják magukat, a legkülönbözőbb formában jelentkez­nek, csak fel kell ismerni őket. Franciaországban például a válasz­tások előtt a kommunista párt a teljes kisjigari ideológiával indult a választisi harcba. Voltak országok, ahol a oolsevista agitáció a legtulzőbb nacionalista jelszavakat használta fel. Mint mondottam, szaz és száz formába burkolózik 8 felforgató tendencia. Es mi a véde­kezés ellene? Nyugodt, magabizó, a valláson, erkölcsön és hazafiasságon alapuló érzés és viselkedés, amely nem fut hangzatos jelszavak után, amely mindig szem előtt taitia a polgári munka kötelezettségeit, nem veszíti :1 hitét Istenben, átérzi és hiszi azt, hogy azok, akikre ve­zetése bízatott, épen olyan jó emberek, mint ő,s tőlük telhetőleg a legjobbat cselekszik, azzal a különbséggel, hogy nekik módjukban van sok olyan akadályt, nehézséget, bajt látni, amit alulról látni nem le­het, amivel azonban számolni kell, hiszen/ mai komplikált gazdasági életben és külpolitikai helyzetben a kormányzás nem"olyan egyszerű fel­adat, mint amilyennek sokan látni szeretnék, - A bolsevizmust szolgálja akár akarva, akár nem, az úgynevezett szájpropaganda, amely nem a sajtó utján és nem a nyilvá­nosság előtt dolgozik, hanem emberről-embeire egyenként igyekszik hitet­lenséget és bizalmatlanságot kelteni, egyeseket személyükben megrágal­maz s bennük a hitet megi nga tja. Mii yen Kérdések azok, amelyek magyart a magyartól ma elválaszthatnak? Cüyan kicsiségekről van szó, hogy emlí­tést sem érdemelnek. Melyek azok a kérdések, amelyek egyformán^fájnak? Van-e magyar és magyar között különbség ezekben a kérdésekben? Nincs és' nem is lehet. S ha nagy. elvi akérdésekben nem lehet különbság köz "ttunk, miért élére állítani kérdéseket, amelyek nem terjednek tul a nap jelen­tőségén. Ne felejtsük el azt, hogy más a szándék és más az eredmény. Sokszor láttuk mar, hogy valaki egészen máét szándékolt, lehetett jó­hiszemű is, ás mégis lesújtó szörnyű eredményhez jutott. -Az állam rendjének fenntartását az államhatalom résziről két tényezőben latom. Az egyik a karhatalom kérdése. Nem is beszélek róla.. Hiszem és remélem, hogy az 1918-as és 1919-es évek tapasztalatai után mindig lesz felelős magyar államférfiú^ aki idejében és nem elkésve/­Nem azért mondom ezt^ mintha csak árnyékát is látnám annak, hogy erj.e szükség van, de jó néha ezt megemlíteni. A másik tényező az a szociális érzés, amely felülről,a társadalom legmagasabb rétegéből áldozatos sze­retettel irányul a nép^ a testvér fele, amely azonban nem merülhet ki ab ban, hogy időnként gyűjtés formájában hozzájárul valamihez, hanem amely­nek olymódon kell megnyilvánulnia, hogy xmiiam akinek jobban megy a dolg annak azt a zsebe is érezze meg. Szóval áldozatos szociális érzésre, testvéri szeretetre van szükség. Eoldogult Gömbös Gyula kormánya át volt natva és Darányi Kálmán miniszterelnök kormánya is át van hatva a szocia Ms érzéstől. De könnyebb segíteni azokon, akiknek mégis van valamijük. Folyt. köv ./ Fo*6tA*uJk. ti 18/Vi . , ~~ nő-ó*. ySf&y* \

Next

/
Oldalképek
Tartalom