Napi Hírek, 1936. december/2
1936-12-23 [0384]
Londonból jelentik: 1 London mellei ti Gu.il ford-i szegénvházb Q n teljesen elhagy°tott°n és nyomasztó szegénységben halt meg James Outerson Pr*>tt. a transTsali aranybányák egyik felfedezője, ki a mult század hetvenes évei-r ben háromszázötven fontért vette meg azt a területet melyen ma Johannesburg az "ar^nyváros" fekszik. Pr«tt a bur háború idején elvesztette ingatlanait, melyek valódi értékét ő sem sejtette, a háborúban szenvedett sulvos toroksebe következtében majdnem teljesen megnémult és mint földhözragadt koldus vergődött vissza Angliába. Utolsó éveit » legsötétebb nyomorban tengette, mialatt a-zon a területen, mely egykor az ové volt, sok száz millió font értékű aranyat bányásztak. /MTl/ oL Kr/Kr Mádra sból jelenti^: Annuppanadi faluban, Madurától három Kilométerre /Déli India/ folytatott régészeti ásatások során SOK: hatalmas agyagkorsót találtak, i korsók átmérője hatven centiméter, magassága másfél méter, oldalát és fedelét égetett minták diszitik, mind egyik korsó be.sejében szent edényeket és emberi csontom t találtaié. !: Környéken élő hagyomány szerint a falu őslakói *z öregeket, midőn családjuk terhére váltak, néhány valiásos tárggyal együtt, óriási agya korsóba helyezték ás elevenen d temették. X lelet látszólag megerősiti a borzalmas hagyományt. /MTl/ oL Kr/Kr - — Londonból jelentik: I.Maroham London történetéről szóló könyvében eddig ismeretlen érdekes adatokat közöl, melyek bizonyitják, hogv hir Francis Bacon, az Erzsébet korabeli nagy államférfi és bölcsész nem tudományos kisérletezés Következtében veszítette életét, mint eddig hittak. Ezek szerint Bacon hazafelé utazva megszállt a ;0 ndon melletti Highgate faluban \rundel gróf k-st-ílyában. \ gróf éppen nem volt otthon és személyzete évek óta nem használt hideg, nyirkos ágyat adott a Z Q ga tudósnak, ki ennek következtében meghűlt, tüdőgyulladást kapott és Sir Július Caesar kprj«ib*n 1626.április 9-en meghalt. /MTI/ ' oL Kr/Kr ___ Chicagóból jelentik: Dr.Riley bpitler eatoni /ohio állam/ orvos a chicagói szemész értekezleten ismertette "szingyogvmődjáthat éves kutatása eredményét, opitler megállapította, hogy minden szin izgató, vagy tompító hatást gyakorol a látóidegre, .ami küiohleges élettani hatásokat vált ki. A vörös szin emeli a vérnyomást és enyhíti az olvan szédülést, melyet az ember akkor érez, ha ülő helyzetből hirtelen feláll. ' kék vagy ibolyaszín eny hiti^a szemreflexxel kapcsolatos fájdalmat és megszünteti a fejfájást, A sárgászöld vagy kékeszöld a gymmorba jókra van kedvező hatással. Bizonyos állatokra a színek még erő seb b hatost gyakorolnak, igy házinyulak, vagy csirkék fejlődése aszerint változott, hogy milyen szinü üveggel fedték ketrecük ablakát. /MTI/