Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-15 [0383]

A Kövess Béla dr. előadását követő vitában felszólalt Ju­hász Andor, Keresztes-Fis^cher Ferenc, Balogh Jenő, Osvald István, linkey Ferenc, ?apfc József. Kádár Levente, Lupkovics György, Molnár Kálmán, ^alázs Károly, vitéz Moór Gyula és Kiss Albert. A délutáni ülésen Bornemissza Góza, a kereskedelemi, ós közie­ked''siigvi minisztérium vezetésivel me'gbizoW: iparügyi miniszter tar­tott előadást "A műszaki igazgatás kivánalmai" ciman. A termet zsufolá-^ sig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban ott volt uóman Bálint vallás­ős közoktatásügyi miniszter, Fabmyi lihamér pénzügyminiszter, Szily Kál­mán és Betneházy Antal államtitkárok, Tormay üéza ny. államtitkár és a hivatali és tudományos közélet sok más előkelőségy. Bornemisza Géza előedásában rámutatott arra,^ hogy amilyen mértékben haladt a civilizáció; a technika, époly mértékben szaporodtak a közigazgatás munka terültei is és szaturálőütak kulturális, egészség­ügyi, műszaki, gazdasági, szociális, stb. vonatkozásokkal. Az u^j elemek­nek a közigazgatásba való bekapcsolódásáét a magyar életben különösen a kiegyezés óta figyelhetjük meg világosan. A közigazgatás feladat­köreinek bővülése es elkülönülése vonta mag? után azt, hogy közigazgatá­sunkban az általános igazgatás mellett ma már kifejezetten szakigazga­tásokról is be szélhetünk. "'A szakigazgatások közé tartozik a műszaki igaz­gatás is. Műszaki igazgatásról a mai magyar közigazgatás munkaterületen főként négy tárca: a földművelésügyi, az iparügyi, a kereskedelem- és köz lak ed's ügyi, vala 1 int a pénzügyi tárca fa rőtében lehet szó. De ugyan­így a városok te a községek működési területét is tisztán felismerhető^/ a műszaki jellegű feladatkörök. A műszaki feladatkörök két csoportba oszthatók. Az .-•gvikat azok *z Ügyek alkotják, amelyek a közül 3t *k műszaki t enni való in m egy­szerű ellátását jelentik, amilyenek a tervezéVk, épitk ->zésok, fen-ru­tartások, űz ^vezetések, all^nőrz.éV'k, stb. } Amelye kb ől a közigazgatá­si elem úgyszólván teljes'n hiányzik, a másik csoportot pedig ^zk,^­melyek műszaki közigazgatás—jeli.egü^c, am^lyekbn t - he t a műszaki szak. •lem ;s a közig^: gatási elev -gyaránt érvényesül. A közületek műsza­ki t->nniv*lőin*k •Hatását csaknem kivétel nélkül szakemberek, márnö­kök végzik, amit mindenki természetesnek talál. Nem igv áll azonban a helyzet a közigazgatási jellegű műszaki feladatköröknél. A túlzó jo­gászi álláspont ugyanis a közigazgatási intézést kizárólag jogászi tény­kedésnek tesdnti ós a műszaki szakközeget csupán szakértőként kívánja alkalmazni. Áldatlan vita dul évtizedek óta e téren a túlzó jogászi és túlzó mérnöki álláspont között, amely utóbbi ugyanolyan köz igazgatói jogot kövj tel a mérnökök számár-e, mint aminőt a minősítési torvÓny a jogásznak biztosit. Az áldatlan vitát végül is maga az élet döntötte el, aurnnyiben a műszaki szakigazgatás az utolsó másfél ivtiz&o alatt sok t-ren mind erőt el jesíbben tört ri.óre Í9 a műszaki szakközeg a műszaki közigazgatás terén szakértőből lassanként intézővé lopott slő. A való élet fjlődés^t azután ••'gyes törvényes intézkedúsek is nyomon követték; igy péeloául aeftörvény a törvényhatósági jot'ga 1 felruházott városokban műszaki szakképzettséget igénylő tanácsnoki állást is elismer, a fővá­rosi törvény pedig műszaki sza kképzettséget igénylő alpolgármesteri és tanácsnoki aliások ügyében rendelkezik. Sz természetes fejlődés, mert akíqr , amikor az egyes közigazgatási feladatkörökben a jogkérdés szinte teljesen.elhalványul a tanulmányi, nevelési, orvosi, mérnöki, köz­gazdasági, szociális, stb. szakkérdés mellett, természetes,hogv a szak­közegének szaker+óbei intézővé kell előlépnie. f^^l^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom