Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-14 [0383]

Majdnem husz év telt él, mig azután végül 1932-ben sikerült kidolgozni az úgynevezett budapesti reformtervezetet, amely a mostani reformtörekvések alapja. E terv sikerének titka az, hogy nem igyekezik . a jogi oktatás reformiát sem ki nem próbált elgondolások erőszakolásá781, sem külföldi példák szolgai utánzásával megoldani, hanem csak a kirívó hibákat akarja megszüntetni./elénk helyeslés/ Moór professzor ezután röviden ismertette az 1923 és 1935-évi olasz, 1935-évi német és ugyancsak 1935-évi osztrák jogi reformokat'. Az olasz reform a francia kötöttrendszerhez .való közeledést jelenti. A német reform, bár bevezeti az egyetemre a nemzeti szocialista világnézletet, mégis a tanulmányi szabadság rendszerének fokozottabb érvényesítését jelenti. . Az osztrák reform szintén a francia rendszerhez való közeledést ielent. Meg kell azonban állaéitani, hogy ami.j ezekben a„reformokban érfékes, az a magyar szabályzatban már régóta megvan. /Elénk helyeslés/. Ez azonban nem jogosit fel arra a következtetésre, hogy jogi oktatásunknak nincsenek hibái. A hibák okait a következőkben lehet összefoglalni: 1,/A magyar társadalom és a középosztály elszegényedése. 2./ A hallgatóság szellemi és erkölcsi alkalmatlansága; mindig akadnak olyan hallgatók, akikpek nincs meg a kellő erkölcsi komolysága és szellemi felkészül teáge. , .. '• felkiáltások: A középiskola! Felvételi vizsga' A harmadik ok a jogi tanárokban keresendő. , Azt hiszem, erről is szabad^lesz beszélnem. /Halljuk! Halljuk!/ Sajnos, ugyanis az egyetemi tanári állás ujabbsn^elveszitette régi vonzóerejét és a legkitűnőbb szakemberek sem hajlandók felcserélni meglevő ál'ásukat egy egyetemi katedrával. Igy történnetik, hogy nem mindig a legalkalmasabb személyek nyerik el a katedrát /Zajos helyeslés/ Nagy baj továbbá a megfelelő segédtanszemélyzet és a tantermek hiány* . A i'ógi Kar tantermei például'mír nem képesek befogadni a hallgatókat. Végül talán a legmélyebb oka s hioíknak a magyar közéletben divatos protekció-rendszer. Ebből tehát az_követi-iezik^ hogy pusztán a tanulmányi reformtól nem szabad sokat várni, hanem a jelenlegi alapokon való szerves továbbépités szükséges. Moór professzor ezutén a főként egyetemi tanárokból álló hallgatóság feszült érdeklődése mellett sorr* rámutatott * jelenlegi egyetemi rendszer hibáira. Először a leekelátogatási szorgalom hiányét emiitette meg. Mindamellett el kell. ismerni, hogy a szorgalom terén az utóbbi időben jelentős javulás észlelhető. /Felkiáltások: Óriási mértékben/ iíélő azonban, hogy a, viszonyok javulásával a szarrgalom ismét csökkenni fog, A budaoesti reformterv a . szorgalom fokozására főleg az éves rendszerbevezetését javasol is, ami azt jelentené, hogy egy sikertelen vizsga az egész év elvesztését vonná maga után. Igy a katonai félévelengedés lehetetlenné válnék. Ka azonban ehhez a honvédelmi miniszter ragaszkodnék, akkor a tanulmánvi időt 9 félévre lehetne felemelni és•csak a kitűnő előmenetelüek vérezhetnék el 8 félév alatt áz egyetemet. Ami a doktori értekezéseket^illeti, lehetetlen állapot az, hogy a- jelöltek nagy része 8 disszertációt csalás utján szerzi be. / Nagy taps. / Az úgynevezett vándorlást is meg kell szüntetni az egyetemeken. Az előadó^ezután az ujabb jogfejlődés figyelembevételének szempontjával foglalkozott. A nemzetközi kapcsolatos fejlődése szükségessé teszi '« ' hogy a nemzetközi jog önálló szigorlati tárgy legyen, ' » , \ 3 l o ( 101 V t . KÖV . /