Napi Hírek, 1936. december/1

1936-12-02 [0383]

B e r 1 i 11^ december 2. /Német Távirati Iroda/ Illetéke? nemet helyen közlik, hogy német csapatokat vagy német alakulatokat sem a múltban nem küldtek Spanyolországba, sem a jövőben nem szándékoznak oda küldeni. berlinben hivatalos körökben nincs•tudomásuk arról, hogy német önkéntesek tartózkodnak-e Spanyolországban, Ezt itt nem is lehet megállapítani, ép oly kevéssé, mint ahogy sem Franciaország, sem Anglia, sem belgium nem tudta eddig ellenőrizni, vájjon a spanyol harctéren küzdő csapatok sorában vannak-e francia^ angol, vagy belga' állampolgá-' rok. Ezzel szemben a spanyol harctéren küzdő szovjetoroszok mint ismeretes, szervezett csapatkötelekekben hercolngk./Ml'I/ ú Ku/Vi Amszterdam, december 2. Graeff külügyminiszter a képviselőházban közölte, hogy Hollandia nem csatlakozik a kommunizmus ellen irányuló német-japán egyezmenybez. A minisz er kijelentette, hogy véleménye szerint merő kitalálás sz egyik angol lapnak az a hire, amely szerint a japán-német egyezmény állítólag titkos záradékot tartalmaz Holland-Indiárol,/MTl/ ff Ku/Vi /Pártközi értekezlet ülésének II. folytatása/ A miniszterelnök felszólalása után Rassay Károly kért szót az elnöknek ahhoz az előterjesztéséhez, ^ogy a tanácskozások bizalmasak legyenek. Ki jelentette, ^ogy készségesen hozzájárult volna a tárgyalásnak bizalmasé-! nyilvánításához, ha a kormány - ha nem is törvényTavaslat benyújtásával - 'a nagy elvi kérdések tekintetében előterjesztette volna a maga felfogását. Mivel azonban ez a partközi értekezlet - amint az elnök és a miniszterelnök szavaiból kivette - csak arra szolgál, v,

ogy az egyes pártok' tájékoztassák a közvéleményt vagy a kormányt a maguk választójogi felfogásáról, semmi értelmét sem látja annak, hogy a tárgyalást bizalmasnak nyilvánítsák és a közvélemény előtt nagyobb "jelentőségű akciónak tüntessék fel mint amilyen az lényegében. Egy pártnak sem le^et oka arra, v

ogy a maga választójogi elgondolását ne a' teljes nyilvánosság előtt mondja el. Ilyen bizalmas tárgyalás nem felel meg egy párt közi értekezlet céljának ás jellegének. Kéri tehát, hogy az értekezlet ne legyen bizalmas, annál is inkább, mert a legutóbbi 1917-es tárgyalás szintén a'nyilvánosság előtt folyt le^, Peyer Károly teljes egészében csatlakozott Massay Karoly"felfogásához s kérte az elnököt, járuljon hozzá ahhoz, hogy a sajtó képviselői jelen legyenek^ mai tanácskozáson. Az ország közvéleménye joggal kíváncsi arra, hogy a választójog kérdésében az egyes pártoknak mi az álláspontja. Eckhardt Tibor kijelentette, hogy akár a bizalmas, akár a nyílt tárgyaláshoz egyaránt hozzájárul, mert még nem tudja, hogy ? tárgyalás milyen mederben fog lefolyni. / z ügy érdeme szempontjából - mondotta - miután valamennyien abban a feltevésben jöttünk ide, nogyökeres ni akarjuk a pártközi megegyezés lehetőségét - ez a lényeg - tisztán célszerűségi szempontok határozzák meg

? hogy nyilvános vagy bizalmas legyen-e a tárgyalás. Amig az egyes pártok Kizárólag elvi keretek között determinálják a maguk álláspontját^ a megegyezés szempontjából is inkább hasznos az, ha a nagy nyilvánosság a nagy elvi állásfoglalásokról tudomást szerez.Viszont Ha az elvi'" álláspontok kifejtése után a kormány és a többségi párt lehetőségét látja a nagy elvi kérdéseken belül bizonyos konkrétebb tárgyalások felvételére, ebben-az esetben természetszerűleg már bizalmasnak kellene a tárgyalásnak lennie. /Polyt.köv./ Gu/Vi fflSS