Napi Hírek, 1936. december/1
1936-12-14 [0383]
Igpzi jogász csak az lehet, aki egészen tudományszakának szenteli magát és ismeri az egész jogrendszer nagy összefüggéseit, a társadalmi mozgalmakat és a gazdaságiviszonyokat, akivel s jogismeretek mellett *IQS JUdicium, nagy emberismeret, komoly erkölcsi érzék és mélységes ig^z humanitás van. Nagy dolog azért igazi jogásznak lenni, nagy dolog és gyönyörű feladat ilyeneket nevelni. Az elnöki megnyitó után ' . Eckhart Ferenc, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem . fogi sarának dékánja, a jogtörténet tanára^, tartott előadást a iogi oktatás reformjáról. Rámutatott arra, hogy intézményes iogi oktatás nálunk 1667, a nagyszombati jogi kar megalapítás? óta volt, ele II. Józsefig ez csak tudományos előképzés volt és nem állt sapcáolatban minősitéssel. II. József korában áll a jogi oktatás elősztfr a praktikus célok szolgálatába. 1848-ig a jogi oktatás haladást nem mutatott. 1848 útán az abszolút kormány újjászervezte a jogi oktatást s tanszabadság elve slapián, bevezette az elméleti államvizsgákat és szabályozta a jog- és államtudományi dokto-. rátust. k kiegyez is utáni korszak első nagyobb változása a jogtudományi és sz államtudományi minősités szétválasztása volt. 1874-ben behozták a két alapvizsgát, amelyet mindenkinek le kellett tenni, akár jog- akár államtudományi minősitésre törekszik. Ezeket követte a jog- vagy az államtudományi vizsga szebad választás alapján, k jogi es államtudományi minősités szétválasztásának az úgynevezett bifurkácionsk elve 1875 óta a doktori szigorlatoknál is érvényesül, k jogi szigorlatoknak sz államtudományi, az államtudományiaknak a jogtudományi állrmvizsg?^letevése volt az előfeltétele, A két rendszernek ez az összekeverése azonban nem volt fenntartható. Ezért adták ki 1883-ban az uj tanulmányi és vizsgarendet, c mely módositásokkel még m^ is érvényben van.^Ennek következménye az államvizsgálatok számának csökkenése volt. Gróf Csáky Albin, kultuszminiszter, a bifurkácio • és a doktorátus minősit'ó hatályának megszüntetését akarta elérni, de mielőtt javaslatát előterjesztette volna, megbukótt.i budapesti jogi kar ellenzése miatt báró Wlassics Gyula mint kultuszminiszter uj törvényjavaslatot készitett: ez is egységes államvizsgát akart életbeléptetni és a doktorátust tudományos jellegűvé átszervezni, k kar meghallgatása után . 1902-ben uj reformterv készült; ílassics Gyula javaslatát utődia, Berzeviczy Albert is magáévá tette kisebb módosításokkal. A javaslatból a politikai válságok miatt nem lett törvény. Az 1911-ben tartott értekezlet után e jelenleg is érvényben levő tanulmányi és vizsgarendet adták ki, amely a harmadik év. végén még egy alapvizsgát iktatott be. Eckhart professzor nagy érdeklődéssel hallgatott előadass után vitéz Moór Gyula , a budapesti egyetem jogi karán a jogbölcsészet tanára, tartott . i nosszabb előadást a hallgatóság élénk résztvétele mellett s jogi oktatás reformjának jelenlegi állásáról. k jogi oktatás reformja - kezdte előadását - már mintegy félévszázad óta kisírt.. Már 1913-ban a kultuszminiszter azzal a kéréssé 1 '' fordult az egyetemekhez, hogy reformtervezetet készitsenek elő. Határozott^reformtervezet előterjesztésére azonban 8 mélyrehaté véleménykülönbségek miatt nem került sor, s a kultuszminiszter 'felhivása válasz nélkül maradt. /Folyt.köv,/ Ba//i p \3
