Napi Hírek, 1936. november/2
1936-11-30 [0382]
N Bécs, november 30. /Bácsi Távirati iroda./ i Reichspost Horthy kormányzó bécsi látogatása alkalmából a lap vezető helyén meleg hangon méltatja Magyarország ós Ausztria államfőinek nyilatkozatát. Megállapítja a lap, hogy tegnap egész Bécs a magyar államfő látogatásának jegyében állt, majd különös nyomatékkal hangsúlyozza, hogy Horthy Kormányzó a jelen és muít szoros kapcsolatát külsőleg is kifejezésre juttatta, amikor a szövetsági elnöknél tett látogatása ós a hősök emlékénél való tisztelgés után ü'erenc József koporsójára is, akinek egyhor szárnysegéde volt, koszorút helyezett. A lap ezután a következőket irja: A szövetségi elnök tegnapi estebédjén mondott pohárköszöntők világosan mutatták, hogy Ausztria és Magyarország karöltve az igazság békéjeért és a normális középeurópai viszonyok olyan helyreállításáért harcol, amely számot vet a dunai államok természetes követelményeivel. Politikai cáljaikat a római jegyzőkönyvekben rögzítették le, annak nincs éle más államok ellen ás nem vetnek rá árnvékot titkos,békét veszélyeztető tervek. A magyar kormányzó hivatalos látogatása megerősíti a két állam utja űs céljai közösségének szívélyes es baráti jellegét ss hozzájárul ahhoz, hogv a magyar es osztrák nép babán és örömben egyaránt bebizonyosodott belső" kötelekeit még jobban megérő sít se. /MTI/ N Bécs, november 30. /Bácsi Távirati Iroda,/ Az esti lapok vezető helyen loglalkoznak a magyar kormányzó hivatalos bécsi látogatásával, különösein a schömbrunni ünnepi estebéden elhangzott poh: rkö szöntokkeí. k ííeaes Wiener Abendblatt első oldalán a kormánvzó ás felesége arcképét közli ás a következőket iria; A schönbrunni ünnepi ebéden mondott magas szárnyalású pohárköszöntők kitűnően jellemeztek a római jegyzőkönyveken alapuló együttműködés értelmét. Ez az együttműködés reálpolitikai cselekedet, amelyben a három államnak és azok vezetőinek politikai törekvései egyesülnek. Ettől a politikától távol áll harmadik állam ellen irányuló minden szándék. .1 Dunavtflgy megszilárdítása és megbékéltetése, amely a háború utáni politika legégetőbb kérdései közé tartozik, a római jegyzőkönyveket aláiró államokban megbizható és jóindulatú segitőkre talált. A Neue ureie Presse vezércikke a többi közt ezeket mondja; A két szónok, az osztrák szövetségi elnök és a magvar kormánvzó különösen aláhúzta a két állam békés szándékait és azt a komoly óhaját, hogy Középeurópa^ uj felépítésében közreműködjenek. Azokkal a magyarázó szavakkal kap csolatban, amelyeket a kormányzó a római egyezmények tartalmáról mondott, a következőket irja a iapiOIyan szavak ezek, amelyeket a világ nem engedhet el a füle meLlett s amelyek rendkivül jó szolgálatot tesznek a feszültség enyhitése ás a megnyugvás érdekében. Horthy kormányzónak a Tengerészszövetségben mondott szavaihoz kapcsolódva, melyek szerint az összeomlás nem volt elkerülhetetlen végzet, ezt irja a lap: Ebből a felfogásból természetszerűleg az következik, hogy fokozott buzgalommal kell tevékenykedni a^megbékéltetos szolgálatában. A jövőben óvakodnunk kell, hogy a múlt hibái ne ismétlődjenek meg. Ettől Ausztriában és Magyarországon egyaránt át vannak hatva, és a római egyezmények elősegítik az elengedhetetlen és a népek sorsára elhatározó jelentőségű fáradozásokat. Az Echo a következőket irja: Ausztria és Magyarország egyedül és kizárólah azt a célt követi, hogy barátságos munkával, minden támadó célzat tudatos kikapcsolásával kiküszöbölje a dunai államok szerves fejlődésének, valamint gazdasági és kulturális együttműködésének útjában álló akadályokat es ezzel olyan összhangot teremtsen, amely a Dunamedence tertő; megbékélésének elengedhetetlen előfeltétele és igy cg ész Európa békéiének is biztosítéka. /MTI/ r
