Napi Hírek, 1936. november/2

1936-11-26 [0382]

N á D o 1. y . november ,26. /Magyar Távirati Iroda/ Nápoly bari már néhány héttel ezelőtt kezdett gyülekezni mindkét^ olasz hajóhad valamennyi hazai kikötőben lévő egysége. Összesen 108 hajó horgonyzott már napok óta a nápolyi kikötőben a Zera és az Emánuele Filib-erto vezérhajó parancsnoksága alatt. A hajóhad szemléjén résztvevő hajók köail hét 10.000 tonnás cirkáló, mégpedig a Zara, Gfrizia, Fiume. Pola, Trento, Bolzano és Trieste, mig a Bdiáz és az A.Di Gius&an* 5.000 tonnás i6 irkáló. Ide tartozik még a Pigafetta, Mosto, Verazano és Zeno flotillavezetők és a Preccia, Dardo, Strale, Saetta, Polgore, Fulmine, Baleno, Lampt, Nembo, -Eepero, Petro, Borea, Zeffiro, Aquilone., tabine és Euró torpedórombolóik. A második hajóhad egységei: Emanuele Filibertp, Montecuccoli, Bande Nere, Colleoni, Barbiáno, Eügenio di Savó 5a és Cadorna 6.000 tonnás cirkálók, Noli, Pancaldo, Tarigo, Ifelocelloj Maestrale, Grecale, Libeccio, •sScirocco, Recoo, Vivaldi, Usodimare es Pessagno flottaveae tők, a Miraglia repülő-gépanyahajó és az Albatros tengeralattjáró. A második hajóhadba tarzozik az fittendolo cirkáló is, de az" jelenleg Barcelonában tartózkodik. Nápolyban horgonyozz ezeken kivul még nyolc hosszujáratu tengeralattjáró, 24 középjáratm és 29 rödivjáratú tengeialattjárS továbbá 7 elavult tipusu búvárhajó és 3 aknarakó tengeralattjáró is. Ugyancsak ide tartozik 4 repülő parancsnokság, valamint a haditengerészeti lelderitő repülőszázadok és a haditengerészeti egységekre behajózott repülőgépek is. o Sza/T.n — N

B e r 1 i n, november £ó. « német-japán egyezményről ,a Bei liner Tageblatt a többi között azt irja, hogy aki a komintern jelentőségére vonatkozó világközvélemény hullámzását ,z évek folyómán megfigyelte, az örömmel fogj., üdvözölni, hogy végre megtaIáitákn-z utat, hogy teljes világossággal ás a régebbi gátló bonyod...lm..k nélkül demonstrálják,a védekezésre irányúié köteleeséget. Sem Némtország,' sem Japán a legkevésbé sem keres boncod Imákat, a két ország önvédelmét keresi. A "Germania" hangoztatja, hegy sem Németországnak, sem Japánnak nincsenek semmiféle össfceesküv^si szándékai; a két ország azért találkozott közös alapon, mert a a Komintern aknamunkája a szrvjetbir•dalimtól keletre és nyugatra ugyanazokat a célokat követi és igy ' _ azon*s védekező erőket is vált ki. A moszkvai ..; , kormányzati rendszer nem csupán a fascista államok ellen jelent kihivást, hanem minden müveit nemzet ellen, mert azt hiszi, hogy már kellőkép előkészítette a talajt, a döntő előretöréshez. Ennek a veszedelemnek a bekerítése ma az egyetlen eszköz, amellyel súlyosabb bajok elejét lehet venni. A német-japán egyezmény ezért béke-cselekedetet jelent, amely srk beszéd nélkül is követésre méltó. A "Deutsche Allgemeine Zeitung" szerint az egyezmény mérföldkő a nemzetközi politikában.Londoni lapok .. annak az aggodalomnak adtak kifejezést, hogy az egyezmény megnenezxci Jaoán és Anglia közeledését, ».v..i.--. . ...k . üruiru Kexiene annak, hogy Európában és a Távolkeleten két hatalom elhatározottságával a többieket is megvédeni szeretné a tájéktől. Nagyon lehetséges az is, hogy Japánnak a Komintern elleni fellépése az egész keletázsiai kérdés megoldásához is hozzájárul, Kínában eziránt növekvő megértés mutatkozik, ami a távolkeleti helyzet alakulására űagyjelentőségü lehet. /. "Ti/