Napi Hírek, 1936. november/1
1936-11-03 [0381]
E ó m a ? november 3. /Magyar Távirati Iroda/ Mussolini miniszterelnök Milánóból ötnapi ottaitózkodas után kedden este nyolc órakor elutazott. A miniszterelnök búcsúztatására a pályaudvar előtti óriási térségen többszázezer ember gyúlt össze. Ott voltak a többi között a Milánóban időző német nemzeti szocialista küldöttség tagjai is. Az óriási tömeg Mussolini miniszterelnököt rendkivül melegen ünnepelte.. Mussolini a diszemelvényről e szavakkal búcsúzott Milano lakosságától' : - A fogadtatás, amelyben itt részem volt. mélyen meghatott. A fasiszta lelkesedésnek azoK a napjai, amelyeket együtt töltöttünk el, örökre szivünkbe vésődtelj. Most el kell mennem, de ha valami mondanivalóm lesz, vissza fogok téxni. M Tó/Tó/Ha/Ln — ; J Prága, november 3. /Cseh Tácirati Iroda/ A képviselőház külügyi bizottságának vitája kedden Krofta külügyminiszter lelszólalasával végeiért. A miniszter megelégedését fejezte ki, hogy a külpolitikai vita során megcáfolták azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a cseh köztársasági partban ellentétek vannak a reviziós törekvésekkel szemben követett cseh külpolitika tekintetében. A miniszter ezután szembeszállt Szüllő Géza magyar képviselő kijelentéseivel, aki azt mondotta, hogy a kisantant szövetségi sasrződései aladályozzák a dunai államok együttműködését, mert a szerződések éle kifejezetten Magyarország ellen irányul. Krofta elismerte, hogy a kisantant azon az alapon jött létre, hogy együttesen védekezzék Magyarország területi leviziós törekvéseivel szemben. A dunai államok uj rendjót a békeszerződések pecsételték meg. Azóta azonban a kisantant jellege merőben megváltozott. Mar 1926. decemberében mondotta Benes akkori külügyminiszter egyik képviselőházi beszédében, hogy a kisantant szövetsége nem Magyarország ellen irányul, hanem Csehország, Bománia ós Jugoszlávia együttműködését jelenti a népszövetségi alapelvek alapján. Ma - mondotta Krofta megállapíthatjuk, hogy a kisantant már régen túlnőtt a közópeurópa kereten ós a három állam együttműködése európai jelentőségű. Krofta ezután Kánya magyar külügyminiszter kijelentésével foglalkozott, aki azt mondotta, hogy Magyarország gazdasági és idővel talán politikai együttműködésének a kisantant államaival mi sem áll útjában, ha Magyarország teljes egyenjogúságát elismerik, valamint szerény és természetes követeléseit figyelembe veszik. Krofta hangsúlyozta, hogy a kisantant részéről ennek feltetelei eleve adva vannak. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban utalt Benes képviselőházi beszédére, amelyet mint külügyminiszter 1933. augusztusában mondott, hangsúlyozva, hogy a kisantant tudatában van felelőssegének az európai közvélemény előtt és rendezni óh,ajtja kapcsolatait elsősorban Ausztriával és Magyarországgal. . . . —A kisantant tiszteletben ki van ja tartani a" két oiszag jogait, függetlenségét és egyenjogúságát. Magyarországgal - mondotta Krofta ebben a szellemben tárgyalunk a jövőben is. Mussolini nyilatkozatára Krofta külügyminiszter megjegyezte, hogy a milanói beszédben sok van, ami erősen eltei a cseh politika útjától. A népszövetség, a leszeielés ós az egyetemes biztonság kérdésében mondotta Krofta - Csehország a Dúcéval merőben ellentétes állásponton van. Hasonló kijelentések azonban nem indithatják Csehországot arra, hogy bármit is változtasson eddigi politikáján, amely a revizionizmust a leghatározottabban ellenzi. Mussolini azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Olaszország ós Jugoszlávia közeledése lehetséges, ezt itt-ott ugy értelmezik, hogy ennek hátterében a kisantant feloszlása ós az a Jugoszláviának tett igeret áll, hogy Jugoszlávia épségét a revizionizmus nem veszélyezteti. Krofta ezt a magyarázatot erőltetettnek tartja, mivel a kisantant államok mind j eltudják, hogy a bármelyikük rovására végrehajtandó hatarkiigazitás előbb-utóbb a kisantant többi államára is kiteljed. /Folyt.köv./