Napi Hírek, 1936. november/1
1936-11-03 [0381]
A wpgyar társadalomban - sajnos - túlságosan meggyökeresedett közfelfogás szerint a középiskola elsősorban hivatali pályákra'nevelő iskolatípus, a gazdasági irányú középiskolák - a mezőgazdasági, iparig kereskedelmi iskolák - pedig csupán másodrendű középiskolák. E felfogas szerint az érettségi bizonyítvány és a diploma közszolgálati állásokra s a magángazdasági elhelyezkedést előmozdító állami támogatásra igánytadó utalvány. Ez Q felfogás alapjában- ' téves, mert a középiskola• es a gazdasági irányú középfokú iskolák között gyakorlatilag különösen, ha ez utóbbiak tanulmányi rendjét megfelelően reformáljuk, nincs rangfokozat! különbség, csupán minőségbeli különbség 1 van. A középiskola elméleti műveltséget ad és elméleti pályákra nevel. A gazdasági irányú, középfokú iskola pedig gyakorlati szakműveltséget ad s isy gyakorlati pályákra nevel. Minden iskolának elsőrendű célja a müveitségadás , aminek 'Dirtokában mindenki fokozottabb munkatel jesit meny re képes a maga hivatáskörében s emellett az elsőrendű cél mellett csak mint járulékos cel jelentkezik a középiskolánál és a főiskoláknál az értelmiségi pályákra ós állásokra képesítő bizonyítványok és diplomák osztása. Ep ezért'nem tudom kellő erővel és elégszer ^hangsúlyózni azt az alapvető elvet, hogy a középiskolai és egyetemi képesítés önmagában senkinek sem ad jogot, csupán lehetőséget nyújt közszolgálati elhelyezkedésre vagy állami támogatásra. Nem tudom eléggé hangsúly ózni .hogy az ifjúságnak a gazdasági szakiskolák és a gyakorlati pályák felé való irányítása s az errevezető iskolai szelekoio elsőrendű nemzetpolitikai IrdeK. és nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy az önszántukból elméleti ifíknl f: k"h$ -vagy középiskolába: es egyetemre - forduló ős ott képesítést szerzett ifjak elhelyezkedésének kéraése társadalmi probléma és ennek megoldása normális viszonyok között semmiesetre sem lehet állami"f eladat. Állami feladat azonban'azoknak az okoknak megszűntetése, amelyek, a mai rendkívüli helyzetet, az értélmiségi munkanélküliség nagy szociális betegségét előidézték. Ennek orvoslását kénytelenek vagyunk állami észközökkel és állami beavatkozással is előmozdítani, kérdés azonban, mik ezekez eszközök? . .*r , 4 Z . értelmiségi munkanélküli só k problémája - folytatta nyilatkozatát a miniszter - voltaképen két önálló kérdésre tagolódik. Egyik az evek ota állandó tult ermelés' következt ében ma munka nélkül lévő ifjak elhelyezkedésének problémája, a másik s a jövő nemzedék szempontiából kétségkívül meg fontosabb kérdés az elméleti és gyakori"ti irányú képzés egészséges egyensúlyának biztosításával azelméleti iskolák termelésének a tényleges szükséglet mert ékéhez leendő alkalmazása. i .x .j Í 4 Z V lső kérdés munkaalkalmak rendszeres felkutatásával, uiaknák letesiéeseyel gazdasági pályákra átképző tanfolyamokicai és más hasonló" aá noo intézkedésekkel vihető közelebb a megoldás felé. A másik probléma megoldását céltudatos es következetes neveléspolitikai, iskolapolitikai es gazdaságpolitikai intézkedésekkel, a társadalom nevelésével s íz ifjúságnak gazdasági pályák fele való irányításával segíthetjük elő. Az iskolapolitikában maris érvényesítettem azokat az elvi szempontokat, amelyek nyomán a túltermelés néhány év múlva remélhetőleg megszűnik. A tárr sadalom ;koros .felfogását pedig egyre zt a gazdasági irányú iskolák tanulmanyi rendiének.módosításával, uj pályák felé - igy a 1 nőiméi a társad a lomege szsegügyi pályák felé - nevelő gyakorlati iskolatípusok létesítésével, ezeknek az iskoláknak megkedveltetésévei s állandó és következetes felvilágosító munkával óhajtanám megváltoztatni. Mindkét probléma megoldásának előfeltétele azonban a tényleges helyzet, a diplomás es érettségizett munkaerőkben évente jelentkező Bizuksoglet es a munkanélküliek számának pontos ismerete, amire r rendelkezésre álló statisztikai anyag egyoldalúsága, célzatossal és fogyatékossága' miatt eddig nem volt módunk. /Folytatása következik/
