Napi Hírek, 1936. november/1

1936-11-03 [0381]

A tervezett egyéb javaslatok között szerepel a nenize tj főként az ifjúság testnevelésének javitását, a honi földmüveles, álllattenyásztés és haiászat fejlesztését, a miniszteri fizetések módosítását, uj úthálózat építését, a szénipar átszervezését, a szénbányajogok egységesítését és nemzeti ellenőrzés alá helyezését, a közegészségügyi szolgálat javítását, a nyomortanyák eltüntetését, és a lakásépiteáb célzó, valamint az általános népjóléti jellegű tör v én yj avasl atok. L To/L § A Magyar Távirati Iroda jelenti: # # Hóman Balint vallás- és közoktatásügyi miniszter kedden délelőtt minisztériumában fogadta a sajtó képviselőit és Dr. Kulcsár István miniszteri osztálytanácsos ' jelenlétében nyilatkozatot adott ki a legközelebbi munkaprogrammjáról. , . Négy esztendő óta - kezdte nyilatkozatát a miniszter - az országgyűlésen és sajtónyilatkozatokban épen eleget beszéltem nemzetnevelési célkitűzéseimről és kultúrpolitikai elgondolásomról. Most e& uj kormány tagjaként csak annyit mondhatok,, hogy az eddigi nyomokon kívánok a nemzetnevelés nagy céljait, az egészséges és egységes nemzeti világszemlélet kialakítási s a magyar szellemi és testi kultúra színvonalának emelése felé haladni. Ezen a nyomon és ebben a szellemben állapítottam meg ft minisztérium legközelebbi munkaprogrammját is, amiről nehany szót kívánok mondani. , ,, , . . , Az értelmiségi munkanélküliség kérdése valamennyi minisztériumot érdekli s igy nem tartozik szorosanvéve tárcám hatáskörébe, de gondozását a miniszter tanács,-tekint ettél neveléspolitikai és iskolaügyi vonatkozásaira, - az én feladatommá tette. A munkanélküli diplomások és érettségizettek kérdése ma kétségkívül egyik legnehezebb és legaktuálisabb problémája a magyar társadalomnak és államnak. Az elméleti műveltséget aöó és ily képen értelmiségi pályákra nevelő középiskolák és egyetemek ovi termelése meghaladja a köz- és magánszolgálatban s a szabad pályákon fennálló tényleges szükséglet mértéket. Evrol-évre több ifjú kerül ki érettségi bizonyítvánnyal es diplomával az életbe, mint ahányrsak a nemzeti élet keretében a megfelelő elhelyezkedése lehetséges. Ennek következtében az érettségizett es diplomás ifjak százai, sőt ezrei vannak foglalkozás és munka^nélkül se munkanélküliség kérdése nemzeti életünk egyik legsúlyosabb szociális problémájává nőtt. A kormány és a társqdalóm már evekkel ezelőtt felismerték az értelmiség-túltermelésben rejlő'szociális veszedelmet s a probléma megoldására is több kísérlet történt, igy^egyedül a Gömbös Gyula miniszterelnök kezdeményezésére 1934-ben vezetésem alatt megindított kormányakció során mintegy 1500. a kultusztárca és az akkor Fabinyi Tihamér vezetése alatt álló kereskedelmi tárca körében ezenfelül még körülbelül 500 munkanélküli diplomás jutott ideiglenes foglalkoztatáshoz. Az eddigi összes megoldási kísérletek azonban mind csak tüneti kezelés értékével birtakm mert e szociális probléma teljes megoldásához csak az azt előidéző okok megszüntetésével s az állami hatóságok és a társadalom harmonikus együttműködésével juthctunk el. Az értelmiségi túltermelés főokai: 1./ az összlakosság és az értelmiségi élem arányszámának az ország feldarabolása miatt bekövetkezett módosulása, az értelmiségi rétegnek a menekült intellektuális egyénekkel és családokkal történt megnövekedése; 2./ a változott gazdasági viszonyok miatt nagy tömegben keresetre utalt nők számának hirtelen megnövekedése; 3./ az elméleti és gyakorlati irányú iskolai képzés egyensúlyának az elméleti iskolatípusok'társadalmi preferálása következteben bekövetkezett megbomlása ős az iskolai szelekciónak fogyatékossága; 4./ a magyar társadalom széles rétegeiben uralkodóvá vált kóros törekvés egyfelől'az elméleti pályák és fixfizetéses állások, másfelől a főváros felé; 5./ az egyéneknek és házastársaknak a megrosszabbodott gazdasági viszonyok és , az élet megnehezedése következtében mind gyakoribbá vált kettős foglalkozása. Mindezek az okok együttesen idézték elő a túltermelést, a munkanélküliséget, de valamennyiük: közt legsúlyosabban esik latba a társadalom idegenkedése a fakorláti pályáktól. /Folyt, köv./ 7J /0