Napi Hírek, 1936. november/1

1936-11-01 [0381]

/Mussolini beszédének I. folytatása/ A július 11.-ÍR egyezmény uj korszakot nyitott meg a mai Ausztria történelmében, Az osztrák-német egyezmény valamennyi rosszul értesült kommBntálója vegye tudomásul, hogy én az egyezményt iunius 5,-e éta ismertem és helyeseltem. Ez az egyezmény megerősítette Ausztria álta­lános helyzetet és állami függetlenségét. Amig nem adhak *• •*** .. - • t igazságot Ma gye ror szag­nak, addig nem lehet a Dunamedenőe helyzetét véglegesen rendezni. lehe­tetlen, hogy négymillió magyar a határokon kívül éljen. Magyarország va­lóban a nagy rokkant, amely áldozatul esett annak, ^ogy javítani akartak nagyon is elvont igazságtalanságokat és ezáltal sokkal nagyobb tényleges igazságtalanságokat' követtek, el. Az olasz nép mindig csodálattal és'el­ismeréssel viseltetik Magyarország iránt^ elismeri katonai erényeit, bá­torságát és áldozatkészségét. A közeljövőben ezek az érzelmek ünnepélyes megnyilatkozást nyernek nyilvános és nagyszerű módon. A Jugoszlávia és Olaszország közötti légkör az utóbbi időben rendkívül megjavult. Emlékeztetek arra, hogy évekkel ezelőtt ezen a téren célzást tettem a Jugoszláviával való kapcsolatok megjavításának lehetőségére. Kijelentem, hogy ma már megvannak a megfelelő erkölcsi, • politikai és gazdasági alapoK a két ország barátságának megerősítésére, A négy szomszéd országon kívül Európa egyik nagy országa az utóbbi időben őszinte elismerést szerzett az olasz nép előtt. Német­országról beszélek. A most létrejött berlini megállapodás rendez egyes égető problémákat .A most ünnepélyesen aláirt berlini jegyzőkönyvek meg­mutatják, hogy a Berlin-üóma közötti tengely nem elválasztó' vonal, hanem inkább olyan Kristályosodási pont, amely körül csoportosulhat valamennyi európai állam, amelyet áthat az őszinte békeakarat. A július 11.-i szer­ződéssel eltűnt Németország és Olaszország között a súrlódási felület. Ne csodálkozzék senki, ha ma felemeljük a . zászlót a bolse­L vizmus ellen. A mai zászló a mi régi zászlónk. A bolsevizmus ellen mi \ harcoltunk és sok váráldozat árán győztük le. A bolsevizmus és a kommu­nizmus ma állami szuperkapitalizraus, amely nem tagadja, de felmagasztalja a kapitalista rendszert, ideje volna már véget vetni"a fasizmus és.a demokrácia közötti ellentéteknek. A fasizmus nem akarja bebalzsamozni a multat, hanem minden célja a jobb jövő munkálása. Az olaszok nincsenek hozzákötve az embertelen kapitalizmus jármához és " " . '•' • .-.-^ m. • , megvalósítja a békét és a valódi műveltséget.v*-{4M*zfnÍHAp Olaszország - mondotta a Duce^- a Földközi-tenger félszigete és szükséges, hogy lakosságát a szigetlakók gondolkozásmódja hassa át ? Ez a tenger - és most azokhoz az angolokhoz fordulók szavammal, akik talán rádión e pillanatban beszédemet hallgatják - Anglia számara egy ut amellett a többi BB ut mellett, amely az anyaországot távoli gyar­mataival összekapcsolja. Ami másoknak csak^egy üt, az nekünk, olaszoknak, az élet. ezerszer megmondottuk és most iiiból hangsúlyozom, hogy nekünk nem szándékunk fenyegetni ezt az utat, •• :' dekövetel Vük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat és életbevágó erde­keinket. Választás nincs és az angol birodalom gondolkozó agyvelőinek ­meg kell érteniök, hogy a befejezett tégry létezik és visszavonhatatlan. Nem^lehet elképzelni olyan kétoldali összetűzést, amely ne válnék azonnal európaivá. A megoldásnak csak egyetlen utja van: nyílt, gyors és teljes megnézés a kölcsönös érdekek elismerése mellett. De ha ez nem követ­keznék be, amit egyébként kizártnak tartok, és ha az olasz népet bele akarnák fojtani a tengerbe, akkor vegyék tudomásul, hogy az olasz nép egy emberkent állana ellen ezen a tengeren, amely Róma tengere volt, olyan elszántsággal, amilyenre példa a világtörténelemben még nem v olt. Milanói bajtársak! Feketeingesek! Az útirány a következő év, a fasizmus tizenötödik éve. Jelszavunk: béke mindenkivel, azokkal is, akik közelednek hozzánk és azokkal is, akik távolodnak tőlünk. Béke, de í felfegyverzett béke. Tehát fegyverkezesi programmunkat a legegőben, a I tengeren és a. szárazföldön rendszeresen tovább fejlesztjük. A numzet min­den termelési erejét fokozzuk mezőgazdasági és ipari téren egyaránt. J testületi rendszert közelebb visszük végleges megvalósításához. Bz pa­rancs és a paiancsot rátok bizom milánóiakra, akikről azonnal tudom, hogy,ezt már kötelességteknek tekintecek. Az első sorban kell állnotok a császárság kiépítésénél és a haza jóléte, hatalma és "j. •<>;•'.•, w meg terem­tésénél. /Foly t. köv . / S za fii -

Next

/
Oldalképek
Tartalom