Napi Hírek, 1936. október/2
1936-10-29 [0380]
Hamburg, októbei 29. xl Gablenz dl., a német Lufthansa műszaki igazgatója, érdekes ^Haft°& a í? a a bG az Atlanti-óceán légi forgalmának hatalmas i ramn iejlodéséiől. Németország nagj légiforgalmi vállalata mar hoeszu idő óta dolgozik azon, hogy megvalósítsa a modern közlekedés egyik legnagyobb problémáját, az Atlanti-óceánon ot lebonyolítandó rendszeres utasforgalmat. A Laithansa nyolc próbaútján a repülőgépek kitűnően megállottak helyuiset és sokszor a legnagyobb viharban repülve szinte percnyi pontos* sággal teljesítették feladatukat. Különösen a hírhedt újfundlandi köd o;ozott eleinte nagy nehézséget a repülőknek. Az Atlanti-óceán légiforcalmanak lebonyolitásc#a a németek az eddigi p óbautak tapasztalatai alapján egeszén ujrendszerű gépeket szerkesztenek. Az első gép négymotoros renakivüli ereja.és teljesítőképességű viziiepülőgép, amelv mar a közeljövőben megkezdi rendszeres próbaútjait. A gép négy Junkers-iendszerű nehézé Iá motorral dolgozik, izek a motorok a lehető legkisebb uzemanyagfogyasztas mellett a legnagyobb üzembiztonságot nyújtják. Német }égifoigaimi körökben nagy érdeklődéssel tekintenek az uj, korszakalkotó kísérletét pozitív eredményei elé. /MTI/ *i lu/Vi # - • Nagykanizsa, október 29. A város több kertjében nyilik az orgona. Az október végén ritka természeti jelenségnek sok bámulója akadt. Az októberi orgona szine, illata olyan,iaint a kora tavaszi orgonáé, csak valamivel apróbbak a virágok, /mf 0 S/Hav. '9 Tokióból delentik: , Ü " japán belt^vminiszter utas itatta a nagyvarosok re na őrsegeit, hogv vegvék "vezetésük és gona viselésük" alá a városaikban laké kínaiakat. A rendelet xiangoztat ja, hogy a Japánban élő kínaiak egy része összeköt te tesben áll hazajut hatóságaival; felforgató, tanokat terjeszt es art ajtót ország közti jéviszonynak. Ezért a rencőrség feladata, nogy ezaket a megtévelyedett kínaiakat "jobb útra terelje" és velük szemben "a nagy japán nemzethez méltó nagylelkű irányítást gyakorolja". A Japánban lakd kínaiak számát hivatalosan tizenhatezerre becsülik. /MTI/ 0 L K/K 11 Buenos- iresből jelentik: A most tartott népszámlálás szerint Buenos-Aires lakossága 2.388.645 főre emelkedett. Az argentin főváros gyors előretörése a milliós városok közt osak az északamorikai nagyvárosok villámgyors novektésével hasonlítható össze. Ruenos-Air esnek 1801-b ,n még csak 40.000 lakosa volt, ötven év alatt ez a szám megduplázódott, de 1869-bon mar a 178.000-et is elérte. Tizekben az években kezdődött a délamerikai metropolis első follonftülése. Harminc év alatt négyszeresére szaprodott a lakosság es a század elojén már meghaladta a 800.000-nt. Most itór,f4yonosbc ,T került Buonos-Aircs: rohamos növekvését ezek a számok jelzik: 1909: 1.302.855, 1923: 1.780.000, 1933: 2.214.702. Az utolsó három év alatt tehát "~ 174»000-rel ezaporodmtt a város lakossága. /MTI/
