Napi Hírek, 1936. október/2
1936-10-27 [0380]
A kérdés eldöntését nem bizná az egyes kamarákra. Nem tartja helyesnek, hogv a kormányhatalom megssükiti az ügyvédség működési körét az igazságszolgáltatás kérdésére, k helyers a Jogszolgaitatás volna, mert a magyar jogászi terminológiában az igazságszolgáltatás fogaim* az igazságszolgáltatás működésével és szervezetével kapcsolatos, tehát nem vonatkozik a magánjogi, büntetőjogi és anyagi jogszolgáltatásokra. . # A fegyelmi jog szabályozása nincs valami ideálisan megoldva^ Ha a kamarai rendszer valamiben idáig helyesen : működött, az a fegyelmi eljárás volt. Az elsőfokú fegyelmi hatóságok olyan magas etikai standardot tettek kötelezővé az ügyvédségre, amely kiáll a versenyt Surőp* minden országával, fis etikai standard oly szigorú,^ hogy a Kúria gyakran enyhiti a büntetéseket. Az in peius reformatio kérdését kéri mellőzni. Ajánlja, hogy bármelyik fél sérelmére legyen szóbeli tárgyalás, egyébként pedig maradjon meg a nyilvános tárgyalás. Miután a javaslatban sokkal több a jó, mint a kifogásolható rész. - jó pl. a magasabb etikai kívánalom, a felvétel, az országos bizottság intézménye, az összeférhetetlenség kérdésének szabályozása, a helyettes ügyvédi intézmény - a javaslatot általánosságban elfogadja. Ezután Fábián Béla következett szólásra. Azt fejtegette, hogy a javaslat fenntartja ugyan a kamarákat, de megszünteti jelentőségüket. Az ügyvédi kamarák nagyjelentőségű intézménnyé nőtték ki magukat az országban. Sohasem volt katasztrófa abból, hbgv az ügyvédség a maga régi tradícióinak megfelelően a közszabadságok védelmező jenek bizonyult. A javaslat 3. §-a megszükiti a véleménynyilvánítási jogot. Ez a javaslat azt jelenti, hogy amikor egyes országokban bevezetik a korporációk rendszeret, nálunk elveszik az ügyvédség korporációjának azt a jogát, amely eddig megillette. Abból, hogy egyesek ebben a nyomorúságos világban megtévedtek, nem szabad súlyos konzekvenciákat levonni az egész ügyvédségre nézve. Emellett 15 esztendő óta Magyarorszagon minden egyes kormányzat elvesz egy darabot az ügyvédség kenyeréből. Az ügyvédség jogairól csak egy szakasz intézkedik, a többi mind a kötelességekről szól. Szól a zártszám kérdéséről. A numerus clausus kérdése már egészen beivódott a köztudatba, még az ipari rétegek körébe is. Nem biztos, hogy az az ügyvédhelyettes, aki le tudja tenni az ügyvédi vizsgát, el tud"helyezkedni, már pedig a társadalmi és politikai forradalmak eredője sokszor az egyéni el tiportságban és az egyéni elhelyezkedés lehetőségének hiányában keresendő. Helytelennek tartja, hogy az igazságügy miniszter a kamarákra bizza a zártszám kérdését. Helyesebb volna, ha ebben a tekintetben maga intézkednék.Nem fogadja el a javaslatot. Rupert Rezső meg van győződve róla, hogy az igazságügyminisztert jóindulat és jóhiszeműség vezeti, de a javaslat intézkedéseiben súlyos támadásokat lat az ügyvédség önkormányzata s az egyes ügy védek érdekeivel szemben. Kifogásolja az országos bizottság felállítását; ^ erre csak akkor lenne szükség, ha az ügyvédség legfelsőbb fegyelmi fórumává tennék. Elvi kifogása van e numerus clausus bevezetése ellen is. A sorrend megállapításánál elsősorban biztosítani kellene a helyet az ügyvédek lemenőinek és vejeinek. Hibának tartja, hogy a javaslat elveszi az ügyvédi kamaráktél a kárvényezés jogát, amikor pedig ez minden magyar állampolgárnak joga. Nem helyes annak kimondása sem, hogy a felvételnél az illető egyéniségét kell tekintetbe venni, mert akkor például egy vak ember esetleg nem juthatna be a kamarába. Csak azt kellene kimondani, hogx felvehető mindenki, akinek előélete ellen erkölcsi szempontból kifogáe nem tehető. Nagyobb biztosítékokat kér a kamarák önkormányzatának s az ügyvédek szólásszabadságának megvédésére. Nem tartja helyesnek, hogy a fegyelmi birőság tagjait a közgyűlés válassza meg. A kamara elnökére kell bizni^ hogy a választmánybcl kiket küld be a bíróságba, mert itt fontos a rátermettség kérdése". Az elnök ezután a vitát felbeszakit ;tta, s a bizottság legközelebbi ülését holnap délelőtt 10 órára tűzte ki.
